- Küldetésnyilatkozat
- Rövid történet
- Munkatársaink
- Szakkönyvtár
- Állásajánlat
- Közösségi szolgálat
- Levéltár-pedagógia
- Levéltári Mozaikok
- Boa Krisztina: Tervek a Széchenyi térre. 155 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája
- Fabó Beáta: Séta adventkor a faluban, emlékezés Kós Károly születésnapján (1883. december 16.)
- Garami Erika: A napenergia hasznosításának egyik úttörője: Dr. Telkes Mária
- Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió
- Huszár Renáta – Somorjai Szabolcs: A csepeli szabadkikötő története a Horthy-korszakban
- Simon Katalin: Régi szüretek emléke Budán és Óbudán
- Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!”
- Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból
- Lukács Anikó: A tanácsnok halála
- Csiffáry Gabriella: „De nehéz az iskolatáska…”
- Fehér Csaba: A Prágai Tavasz elfojtása a BRFK jelentések tükrében, avagy „Ruszkik, menjetek haza Cseszkóból!”
- Szakolczai Attila: H. M. főhadnagy bűncselekményének jogi (re)konstrukciói
- Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez
- Nagy Ágnes: Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben
- Lugosi András: Statisztika mint biopolitika Budapest nagyvárossá válásának korában
- Simon Katalin: „Ég a város, ég a ház is…”
- Biró Aurél: A Budapesti Tanítóképző Intézet a Tanácsköztársaság idején
- Sarusi Kiss Béla: Lengyel menekült közjegyzők Magyarországon 1939-1944
- Simon Katalin – V. László Zsófia: Az 1831-es kolerajárvány Pest–Budán
- Sipos András: „Cipőtalpaláshoz a házbizalmi igazolása nem szükséges” Egy különleges forrás a Tanácsköztársaság történetéhez
- Nagy Sándor: Mozaikcsaládok formálódása Budapesten – régen és ma
- Garami Erika: Kölcsönjegy Budapest élelmezéséért
- Horváth J. András: A főpolgármesteri „köztes funkció”
- Lukács Anikó: Karácsony emigrációban
- Nagy János: Krammerlauff (Kalmárffy) Ignác sikkasztási ügye. Mozaikdarabok a 18. század végi budai városvezető elit történetéből
- Rácz Attila: A párt ökle lesújtott
- Szakolczai Attila: Adalék a MUK! (Márciusban újrakezdjük!) történetéhez
- V. László Zsófia: A hídcsatát megnyertük! Ideiglenes hidak a II. világháború után Budapesten
- Tematikus oldalak
- Díjazottak
- Budapest ostroma
- Fotómesék
„Harang csendül, ének zendül, messze zsong a hálaének. Az én kedves kis falumban karácsonykor magába száll minden lélek.” [1]

Kós Károly középen kalapban. A felvétel magántulajdonban van.
Már messziről kitűnik a templom méltóságteljes, karcsú, magas gúla alakú tornya négy sarkán fatoronnyal. Megnyugtató látni, hogy jó felé tartunk. Nem messze tőle a községháza, a falu elöljárói itt tanácskozzák meg a falu dolgait. A kultúrház egyben fürdőháznak is szolgál. Az iskola épülete hangos a mezítlábas lurkók hangjától, a tanító kiengedte őket egy kis játékra. A módosabb Kasza Ferkó csizmában érkezett, Sánta Pistáék szép falusi házban laknak nagy baromfiudvarral. A Csiboda Mari messzebbről jár be, a hegyen épült középkorias erődszerű faházból. Szorgos, maguknak való népek lakják a környéket.
Ez a leírás a képekkel azonban nem egy valós kis székely faluról szól. Az idillikus mese a képzelet szüleménye. A míves rajzok a falusinak tűnő épületekről pedig …
…volt egy fiatal, lelkes, tehetséges, nagyratörő, öntudatos és konok építészhallgató, aki Kolozsvárról Budapestre került. Alighogy befejezte a műegyetemet, óriási világváros formáló feladatot kapott kollégájával és barátjával Zrumeczky Dezsővel. Álmodjanak meg a főváros szívében egy új, korszerű állatkertet. Úgy kellett tervezniük, hogy az állatok jól érezzék magukat, a látogatók az állatok mellett az épületekben is élvezetüket leljék és a főváros vezetése elfogadja. A korszerű állattartás elvei alapján megszerkesztett állatházak jelentős részét az erdélyi népi építészet formáiba bújtatták. Minden ház teljesen egyedi megjelenésű, a tervezők gondolkodásmódjának megfelelően egyszerű és takarékos módon készült.

A Madárház templomot idéz (BFL Budapest (székes)főváros tervei. Közületi Tervtár /XV.17.d.328/ KT szor 1/54-1)

A kisragadozók háza községházára, iskolára emlékeztet (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/50-11)

A kisragadozók háza községházára, iskolára emlékeztet (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/50-11)

A kenguruház lehetne egy falusi közintézmény is (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/46-1)

A szarvasok és őzek háza egy módosabb paraszt házára emlékeztet (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/78-1)

A baromfiudvar igazi parasztház (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/22-10)

A kisrágcsálók háza gyönyörű míves faragású tornácán élhetne a család (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/76-1)

A bölények és bivalyok háza középkorias erődszerű udvarházat idéz (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/15-16)
Kós Károly 1908 és 1910 között tervezte és művezette az Állatkert épületeit. Ezután egyre többet otthon tartózkodott, és nemsokára végleg hazaköltözött a kalotaszegi Sztánán felépített házába, a Varjúvárba.

Kós Károly (előtérben) és felesége Balázs Ida a Varjúvárban. A felvétel magántulajdonban van.