Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt ... Emlékirat 1947-ből

2016. február 24.
Vázsonyi: Egyszer volt...
Ára: 
1900 Ft
Kiadás helye: 
Budapest
Kiadás éve: 
2015
Szerző(k): 
Vázsonyi Vilmosné

Tisztelt Megrendelőnk!

A levéltár kiadványait kétféleképpen tudjuk Önhöz eljuttatni

  • személyes átvétel útján
  • postán

Kérjük, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót a megrendelés menetéről.

Postai úton

Postai kézbesítés esetén kérjük, hogy utalja át a levéltár bankszámlaszámára a megrendelni kívánt kiadvány(ok) árát + 1560 Ft postaköltséget. Amennyiben több kiadványt rendel, munkatársunk értesíti a postaköltség összegéről.

Budapest Főváros Levéltára bankszámlaszáma: 11784009-15490737 (OTP)

A megrendelő e-mail és a megrendelt kiadvány(ok) ellenértékének beérkezését követően intézményünk postára adja az elektronikus levélben szereplő címre a csomagot.

 

Személyes átvétel útján

A kiadványok személyesen átvehetők és megvásárolhatók
Budapest Főváros Levéltára Titkárságán, munkanapokon, 9.00 és 16.00 óra között.

A Titkárság elérhetőségei:     
1139 Budapest Teve utca 3–5.
V. emelet
Tel.: +36-1-298-7517
E-mail: titkarsag@bparchiv.hu

 

A hazai polgári modernizáció történelmileg sajnálatosan szűkre szabott korszakának szakemberei és az érdeklődő olvasók Vázsonyi Vilmosné (Szalkai Schwartz Margit 1877-1949) második kötetét tartják a kezükben. Az első csak a két világháború közti évtizedek - újabban pedig a feminizmus és a nőirodalom - kutatói előtt ismert, öt évvel nagynevű férje halála után, 1931-ben Az én uram címmel jelent meg. Nem tudni, hány példányban adta ki annak idején a Genius, mindenesetre a bő ötödfélszáz oldalas könyv mára szinte hozzáférhetetlen. Néhány nagykönyvtárunk birtokol belőle egy-egy agyonhasznált példányt - kölcsönözhetőt csupán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár! aukciókon pedig a legritkább esetben bukkant fel az elmúlt évtizedekben. Teljes eltűnésének veszélye azóta nem fenyeget, amióta Reisz László felvette a művet az általa alapított Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma anyagába, ahonnan az pdf-ben le is tölthető.

A Budapest Főváros Levéltára által most közreadott, feltehetőleg 1946 és/ vagy 1947 első hónapjai során papírra vetett kézirat - amint az a bevezető sorokból kitetszik - az 1931-es kötet folytatásának és kiegészítésének szándékával készült. Születésekor - a szövegből egyértelműen kiderül ez is - Vázsonyiné a kiadására is gondolt, ezt azonban az 1948-as év ismert fejleményei levették a napirendről. A hányatott sorsú szerző 1949. december 10-i öngyilkossága után a kéziratot mártírhalált halt fia, Vázsonyi János (1900-1945) felesége, Milkó Anna írta meg, az ő 1978-as halálát követően került fiuk, (ifjabb) Vázsonyi Vilmos 335-2008) kezébe. Magam ővele, az 1956-os nyugati magyar emigráció talán legcsillogóbb szellemi alakjával, 1987 óta álltam barátságban. Beszélgetéseink során többször szóba került a kézirat, ám Vilmos - aki nem tartott példás rendet a dolgai közt - sosem mutatta meg. „Ott van valahol a kupiban...” - mondta mindig. ha szóba került, avval a meghagyással, hogy majd kezdjek vele valamit. Hozzám így csupán bő két évvel az ő - nagyanyjáéhoz egyébiránt föltűnően hasonló - öngyilkosságát követően jutott el, a párizsi barát és a Vázsonyiak távoli rokona Wiener Pál jóvoltából. Ő küldte el nekem a családi hagyaték megmaradt (és Vilmos által megőrzött) töredékének más darabjaival együtt 2011 elején, amint azt a Vilmosról szóló - Hadas Miklós barátommal és szerzőtársammal közösen készített - kötetben is jeleztük.

Megrendelés