Levéltár-pedagógiai foglalkozások

Mi a levéltár-pedagógia?

A hazai levéltárak mint speciális tudás- és információtárak viszonylag későn (Budapest Főváros Levéltára 2012-től) kezdtek részt venni az alap- és középfokú oktatásban, néhány éve azonban kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott levéltárosok – egymástól függetlenül szerveződve – számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak.

Ezek a foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is.

A tanulásban és az oktatásban fontos szerepet tölt be a szemléltetés: a „kézzel fogható tananyag” – tárgyi emlékek, források megismerése, ezért a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését.

Az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége a dráma-, média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával hatékonyabb.

Foglalkozásainkat a 5/2020. (I. 31.) sz., a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően alakítottuk ki, és leginkább az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, Erkölcstan, etika, Hon- és népismeret, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információkat alapozhatják meg, illetve bővíthetik ki. Szem előtt tartottuk, hogy a non formális oktatásban is kiemelt szerepet kapjanak a NAT-ban szereplő kompetenciák, és kellő segítséget adjunk abban, hogy a diákok számára a későbbiekben is könnyebb legyen az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, ne legyenek problémáik a kommunikációban, és helyesen tájékozódjanak időben és térben.

A közműveltségi tartalmak mellett kiemelten foglalkozunk az olvasás, szövegértés, szövegelemzés és a vizuális kultúra fejlesztésével, figyelemmel vagyunk a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatására is.

A programok összeállításában fontosnak tartottuk, hogy az interdiszciplinaritás jelen legyen, ezért a levéltáros kollégák mellett történészek, muzeológusok, pszichológus és művelődésszervezők és a komplex környezeti nevelésben már évtizedes gyakorlattal rendelkező civil szervezetek is részt vettek a foglakozások kidolgozásában.

 

Időtartam

A foglalkozások általában 45–135 percesek, de lehetőség van témahetek (táborok), témanapok és vetélkedők szervezésére is. A programok mindig az adott korosztályhoz és a tanári kérésekhez igazodnak.

Korosztály és létszám

Foglalkozásainkra elsősorban az 2–12. osztályok tanulóit, egy alkalommal maximum egy osztályi diákot várunk.

Foglalkozások költsége

A költségekkel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek a levéltár Ügyfélszolgálatához fordulni a bfl@bparchiv.hu e-mail címen, vagy a (+36) 30 633 8554 telefonszámon.

Ízelítő programkínálatunkból

Régi poros papírok, vagy millió izgalmas olvasmány? Mi is az a levéltár? (5-12. évfolyam)

A foglalkozás során bemutatjuk a diákok számára a levéltár működését, főbb feladatait, legértékesebb kincseit. A tanulókkal bejárjuk a levéltár nyilvánosság elől elzárt tereit: a raktárakat és a műhelyeket.

A 158 éves Fővárosi Állat- és Növénykert története (5-12. évfolyam)

A diákok játékos feladatok formájában ismerhetik meg a másfél évszázaddal ezelőtti állatkertet, valamint korabeli dokumentumokból deríthetik ki, hogy mit lehetett csinálni 1913-ban az ország egyetlen zoológiai kertjében. Régi fényképek és térképek segítségével közösen követhetjük nyomon az intézmény területének változásait, valamint az állattartási körülmények fejlődését.

Az 1848-as forradalom története (2-12. évfolyam)

Tudjuk-e pontosan, hol játszódtak le 1848-ban a pesti forradalom sorsdöntő eseményei? Az izgalmas kérdésekre úgy adunk választ, hogy korabeli térképek, metszetek segítségével bejárjuk az 1848-as márciusi napok fontos helyszíneit. A levéltár iratain keresztül betekintést kapunk arról, hogyan látta Pest és Buda vezetősége a forradalmi napokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy milyen emlékek találhatóak Budapest Főváros Levéltárában a 12 pontról, Táncsics Mihályról vagy Jókai Mórról. Alsó tagozatos diákokkal pedig megismerjük a huszárok öltözetét, és a márciusi ifjak szerepét a pesti forradalomban, hősiességüket a szabadságharc idején.

A kötelező olvasmányok világa: A Pál utcai fiúk (5-6. évfolyam)

Irányított kutatással dolgozzuk fel Molnár Ferenc klasszikusát. Levéltári iratok segítségével kiderítjük, hogy

  • léteztek-e azok a szereplők, akik a regényben szerepelnek,
  • léteztek-e azok a helyszínek, melyek a regényben szerepelnek,
  • megismerjük a regényíró szüleit, gyermekkorát, lakását, házastársait.

Az iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek segítségével a mű hőseinek világa is megelevenedik.

Buda ostromai 1686-ban és 1849-ben (2-5. évfolyam)

A diákok a levéltári iratok tanulmányozásával betekintést nyernek abba, hogy életük során milyen hivatalos iratok keletkeznek róluk (születési, iskolai, házassági, halotti anyakönyvek, peres, közjegyzői, földhivatali iratok stb.), mi lesz azok további sorsa. Az iratok útját irodalmi vagy történelmi személyek (pl. Radnóti Miklós) életét végigkövetve mutatjuk be, így a tanulók megismerik az egyházi és polgári anyakönyvezés, az iskolai oktatás történetét, a jogszolgáltatás és a népszámlálások során keletkező iratokat, valamint a levéltár által készített interneten elérhető adatbázisok használatában rejlő lehetőségeket.

Családkutatás/anyakönyvek (6-12. évfolyam)

A családfa készítésének alapvetően egyszerű folyamatát megismerve, konkrét példákkal, híres emberek (Neumann János, Gundel Károly, Hajós Alfréd, Eötvös József) családfáján, anyakönyvein keresztül illusztrálva a diákok megtanulják, hogyan foghatnak hozzá családjuk történetének kikutatásához, megismerve a levéltári kutatás rejtelmeit, nehézségeit, érdekességeit.

Toldi kora/Arany János Pesten (6-12. évfolyam)

Arany János 22 évet élt a fővárosban, így művészetére mindenképpen hatott az egykori Pest és 1873-tól az egyesült Budapest. Milyen helyeken lakott, mennyire szerette őket a neves költő, és melyiküket foglalta versbe? Hogyan látta a vidéki környezetből érkezett Arany a városi életet, és melyek voltak a kedvenc helyei? A Toldival kapcsolatban megismerhetjük a lovagkor szokásait és a levéltárakban fennmaradt forrásait.

Szakmák, foglalkozások a fővárosban (5-12. évfolyam) – pályaorientációs napokra is!

Milyen munkakört töltött be az egykori Pest-Budán a fertálymester, a szemfelszedő, a kórodai dolgozó, vagy a hangász? Milyen közmondásokban érhetőek tetten még ma is olyan foglalkozások, amelyek ma már nem is léteznek? A program során a diákokkal megvizsgálunk (akár pályaorientációs céllal is!) egy vagy több szakmával kapcsolatosan összegyűjtött levéltári dokumentumokat.

A foglalkozások egymással kombinálhatóak, valamint oklevélírással és pecsétöntéssel is kiegészíthetőek. A levéltári források függvényében a tantervhez igazodó, illetve egyéni igényekhez, történelmi évfordulókhoz, a képzések szakmai orientációjához is tudunk kapcsolódni (pl.: iskolatörténet, közlekedéstörténet, vendéglátás- és gasztronómiatörténet, a Budapesti Rendőrség története stb.), valamint angol és német nyelven is tartunk foglalkozást.

Információ és időpont egyeztetés:

Mautner Zoltán                                                          Rácz Attila

mautnerz@bparchiv.hu                                            racza@bparchiv.hu

Telefon: +36 30 941 2959                                         Telefon: +36 30 646 7640

Interaktív társtöri

Örömmel értesítjük a fiatal olvasóinkat, hogy interneten is elérhetővé vált az Interaktív társtöri nevű számítógépes játékunk, melynek keretein belül jelenleg három játékot lehet végigjátszani. A játék közben be lehet jutni a levéltári raktárakba is.

Ajánlott életkor: 12–99 év.

A játék ide kattintva tölthető le.

(A játék futtatásához szükséges a Java Runtime Environment (jre) legalább 8u202-es verziója.

Java letöltési link: https://www.java.com/en/„)