A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal
1957. július 2-án indult a Magyar Televízió első hírműsora, a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója. A rendszeres televíziózás a Magyar Rádiózás egyik főosztályaként május 1-jén kezdődött. Kezdetben csupán 8000 TV-néző volt, ami a hetvenes évek elejére kétmillióra nőtt. A TV-Híradó nevet 1958-ban kapta. Kiemelt cél volt a politikai agitációs
Nagy sikerrel indult új, budapesti romák történetével foglalkozó podcast sorozatunk második adása is megjelent csatornáinkon: ezúttal György Eszterrel beszélgettünk az óbudai cigánytelep szocializmus-kori felszámolásáról. Az adásban a következő kérdéseket érintjük: hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a ’70-es és ’80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli
1046. június 27-én született I. (Szent) László király, akinek tisztelete máig töretlen. Műalkotások sora készült róla, közterek, intézmények viselik nevét országszerte. Lechner Ödön építészetének egyik kiemelkedő alkotása a Szent László-templom, a lovagkirály nevét viselő, X. kerületi téren. Mivel apjának, Lechner Jánosnak a Maglódi úton volt téglagyára, Lechner ekkor kőbányai lakos
Levéltárunk podcastcsatornája új sorozatot indít: a 2023-ban Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros Levéltára ösztöndíjpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő minőségű tudományos munkák elkészítését. A
Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig. Simon Katalin írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán
Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével
Tisztelt Kutatóink, Ügyfeleink és Látogatóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2025. július 1-jén kedden Budapest Főváros Levéltára zárva tart, sem ügyfélszolgálata, sem kutatószolgálata, sem szakkönyvtára nem üzemel! Megértésüket köszönjük!
1956. október 23. után a fellázadt tömegek sorra támadtak azokra a börtönökre, amelyekben politikai foglyokat tartott fogva a kommunista hatalom. Darvas Iván színész október 30–31-én egy szabadító akciót szervezett, az akkor még masszívan ellenálló Gyűjtőfogházban őrzött politikai foglyok szabadon engedésére. A forradalom bukását követően ezért Darvast felelőségre vonták. Ezt az
Levéltárunk idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakája rendezvényén. Kapunkat 16 órakor nyitjuk és 23 órakor zárjuk. Programjainkon – immár hagyományosan – ingyenesen lehet részt venni, de lehetőséget nyújtunk karszalag vásárlására is. 16.00-22.00 Budapest Időgép16.00-17.30 A pincétől a padlásig műszaki épületbejárás16.00-18.00 Kézzel (meg)fogható történelem16.30-18.00 Levéltári séta a BFL épületében17.00-18.30 Tárlatvezetés
A Régészet Napja nem hivatalosan bejegyzett ünnep, hanem a Magyar Régész Szövetség által a szakma népszerűsítése céljából mintegy évtizede életre hívott rendezvénysorozat. (2025-ben június 13–15.) Egypercesünk ebből az alkalomból nyújt ízelítőt Magyarország legnagyobb régészeti vállalkozásának, Aquincum feltárásának történetéből. A 742 ásatásból az első 1778-ra nyúlik vissza, amikor egy szőlősgazda római
Megjelent podcastcsatornánk legújabb adása, amelyben Keserű Norbert mutatja be kutatásait Egressy Béni 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéről.A Szózat megzenésítőjéről viszonylag gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre, viszont ezek döntő többségükben nem hadtörténeti munkák, ebből kifolyólag a szabadságharcban betöltött szerepét csak vázlatosan, említés szintjén mutatják be, annak ellenére, hogy hónapokon át szolgált
Budapest Főváros Levéltára szeretettel várja régi és új olvasóit, kiadványai iránt érdeklődőket a 96. Ünnepi Könyvhéten 2025. június 12. és 15. között a Vörösmarty téren, a 44-es standon. 2025. június 12-én csütörtökön 15 órakor dedikálja standunknál a Budapest – a város és hídjai című kötetet V. László Zsófia.
A második világháború vége előtti magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, pártalakulatokról, azok vezetőiről, és nem utolsósorban az 1944 októberében hatalomra jutottak rémtetteiről a történészek kutatásainak köszönhetően évről évre egyre többet tudunk meg. Fontos azonban, hogy a témát „alulnézetből” is megközelítsük, és olyan kérdésekre is választ keressünk, hogy a szélsőjobboldali pártok miként szervezték
