Nagy János kutatásai során Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között igazgatási elitjét vizsgálta elsődlegesen prozopográfiai megközelítésben. Arra próbál választ adni, hogy kik tartoztak ebbe a körbe, honnan érkeztek a városvezetésbe, fel lehet-e osztani a csoportot foglalkozási, rendi-, származáshelyi-, esetleg nemzetiségi szempontok szerint. További izgalmas kérdés, hogy kialakultak-e többgenerációs városvezető dinasztiák, mennyire volt zárt, vagyis oligarchikus az elit. Állítható-e, hogy a feltörekvőket nem engedte be maga közé az alapvetően egymáshoz rokoni kapcsolatokkal kötődő csoport, ezzel monopolizálva a városvezetést és a város erőforrásait? Tetten érhetőek-e az egyéni életpályákon az igazgatás szakszerűsödésének, vagyis professzionalizációjának a jelei? A kutatás gazdag forrásanyagát Pest város tanácsülési jegyzőkönyvei, tisztújítási iratai, a királyi biztosi vizsgálatok aktái mellett a II. József korából megmaradt minősítési listák, továbbá a hivatalviselők hagyatéki iratai adják. A tipikus pályaívek rekonstrukciója, illetve néhány egyedi karrierút felvillantása révén más látószögből láthatjuk a történetírás e mostohán kezelt korszakának kevéssé kutatott társadalmi csoportját.
Nagy János főlevéltáros 2013 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, ahol jelenleg a városegyesítés előtti Pest város iratanyagának a referense. PhD-disszertációját 2018-ban védte meg az ELTE Történettudományi Doktori Iskola Segédtudományi Doktori Programján. Kutatási területe: a 18. századi magyar országgyűlések politika-, és társadalomtörténete, a 18–19. századi Pest-Buda története és a Felső-Kiskunság története.
A beszélgetés meghallgatható Spotify és YouTube-csatornáinkon.