Levéltári egyperces 2024/27. Olimpia Budapesten?

A Levéltári egyperces a budapesti rendezésű olimpia kérdését járja körül. Budapest sosem rendezett sem nyári, sem téli olimpiai játékokat, ez utóbbiért nem, de nyári megrendezéséért már a 2024-es előtt is többször harcba szállt. Először az első újkori, az 1896-os athéni játékok megrendezésekor merült fel Budapest neve, a görögök ugyanis a kincstár ürességére hivatkozva el akartak állni a rendezéstől. Bár Coubertin párizsi olimpiát látott volna legszívesebben, végül mégis Athén lett a rendező város.

1916-ban az I. világháború miatt maradt el a Berlinnek ítélt olimpia. Budapest mellett még négy város, Alexandria, Amszterdam, Brüsszel és Cleveland pályázott. A következő, 1920-as játékok rendezési jogát Budapest megkapta ugyan, de 1919-ben Magyarország háborúban betöltött szerepe miatt elvették tőle, és a belga katonai és polgári áldozatok előtti tisztelgésként a jogot Antwerpennek ítélték oda. Ami ennél is szomorúbb, a magyar sportolók szintén az ország háborús szerepe okán részt sem vehettek az olimpián.

13 város pályázott az 1936-os játékok rendezési jogáért, köztük Budapest is. Eddig a berlini olimpián érték el sportolóink – az 1952-es helsinki játékok után – a második legjobb eredményt.

A történelem ismételte magát: a második világháború miatt az 1944-es játékokat az 1916-oshoz hasonlóan törölték. London lett volna a helyszín, de Athén, Detroit, Lausanne, Helsinki, Montréal és Róma mellett Budapest is pályázott. Róma az 1960-as olimpiát rendezhette meg, amelyért Budapest szintén versenybe szállt Brüsszel, Detroit, Lausanne, Mexikóváros és Tokió mellett. Az idei olimpia előtt merült fel újra a magyar főváros neve rendezőként. Ez társadalmi vitát váltott ki, több – nem hivatalos – szavazás, közvéleménykutatás is zajlott e témában. Majd Boston, Hamburg és Róma után 2017 márciusában Budapest is visszalépett a pályázók köréből, így 1900 és 1924 után ismét Párizs lesz a nyári olimpiai játékok színhelye.

Képeinken ezúttal nem a győztesek, hanem azok a sportolók szerepelnek, akiknek az ezüstérem volt a legfényesebb olimpiai szerepléseik során.

Garami Erika

Illusztrációk (Wikipédia):

-Cseh László, úszás 3 ezüstérem 2008 Peking, és 2016 Rio, bronz, 2004 Athén és 2016 Rio de Janeiro

-Imre Géza, vívás, ezüst: 2004 Athén (csapat), 2016 Rio (egyéni); bronz 1996 Atlanta, 2016 Rio (csapat)

-Géczi Erika, kajak, 1988 Szöul

-Gyarmati Andrea, úszás, 1972 München + bronz

-Pálinger Katalin, kézilabda, 2000 Sydney

-Köteles Erzsébet, torna (csapat), 1948 London, 1952 Helsinki (ott bronz is), 1956 Melbourne (ott arany is)

-Lőrincz Viktor, birkózás, 2021 Tokió

-Wichmann Tamás, kenu, ezüst: 1968 Mexikóváros és 1972 München, bronz 1976 Montreál