A Levéltári egyperces egy 100 évvel ezelőtti eseményre emlékezik. 1924. május 24-én 10 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta alakuló közgyűlését az első önálló magyar jegybank. A Magyar Nemzeti Bank meg nem valósult követelése volt az 1848-as 12 pontnak, de nem szerepelt 1867-ben a kiegyezés pontjai között sem, de a későbbi évtizedek vitái, törekvései sem rendezték a jegybankkérdést. 1878-tól az első világháború végéig, az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézete töltötte be ezt a szerepet, ám a monarchia felbomlása a közös jegybank végét is jelentette. Átmeneti időre alakították meg a M.agyar Királyi Állami Jegyintézetet, ami az MNB megalakulásával fejezte be működését.

Hosszú munka és sok vita előzte meg a 100 évvel ezelőtti napot. Az 1924. évi V. törvénycikk értelmében az alapítás feltétele 30 millió aranykorona értékű részvény jegyzése, valamint a jegyzett tőke legalább felének befizetése volt. A második részletet az alakulástól két hónapon belül kellett kifizetni arany érmékben vagy „nemes” valutában (angol font, svájci frank, holland forint, svéd korona), papírpénzt nem fogadtak el. A jegyzési időszak 1924. április 28-tól május 7-ig tartott. A felhívást a sajtóban tették közzé, de éppen ez időszak alatt – a végül eredményesen záródó – nyomdász sztrájk zajlott Budapesten, így a lapok egy része nem jelent meg. Ezért az információk megfelelő helyre történő eljuttatása a gazdasági érdekképviseletekre, elsősorban a TÉBÉ-re, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületére hárult. Mindezek ellenére a jegyzés sikerült, sőt túljegyzés történt, így a közgyűlés előtt 8 nappal Korányi Frigyes pénzügyminiszter megjelentethette a közgyűlési meghívót.

Május 26-án Popovics Sándor belső titkos tanácsos, nyugalmazott magyar királyi pénzügyminiszter – aki csak a teljes gazdasági szabadság mellett vállalta el az elnöki tisztet – letette az ünnepélyes fogadalmat Horthy Miklós kormányzó előtt, valamint a főtanács is megtartotta első ülését. A kormány a jegybankhoz kormánybiztost nevezett ki Szabóky Alajos személyében. A bank első hivatalos munkanapja június 24-én volt.

Garami Erika

Illusztrációk:

-A díszterem, FSZEK Budapest Gyűjtemény, bibFOT00000469 Erdélyi Mór felvétele, 1894–1909 között

-A dísztermem (akvarell), Schikedanz Albert, 1887, Wikipédia

-A díszterem, 1929 Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára 74429 és 1955 Fortepan/Album 083 229797

-Lépcsőház, BFL XV.19.d.1.07 086 Klösz György felvétele

-Az MTA, BFL XV.19.d.1. 5 028 Klösz György felvétele

–Pesti Napló, 1924. május 8.