Levéltári egyperces a Népopera (a későbbi Erkel Színház) megnyitójának évfordulóján.

1911. december 7-én este Erkel Hunyadi László nyitányával vette kezdetét a színház története. Az akkori Tisza Kálmán, ma II. János Pál pápa téren az ország legnagyobb befogadóképességű színházépületében kezdetben 3167, később 2400 néző foglalhatott helyet. Mindössze 9 hónap alatt épült fel Komor Marcell, Márkus Géza és Jakab Dezső tervei alapján. Talán még soha színház nem alakult kedvezőbb körülmények között” – írta róla a megnyitás előtti napon a Budapesti Hírlap. Az építkezéshez a telket a székesfőváros ötven évre ingyenes használatra engedte át a Népopera Részvénytársaságnak. A szerződés értelmében az előadások nyelve csak magyar lehetett, előnyben kellett részesíteni a magyar szerzőket és állandó magyar színtársulatot kellett szerződtetni. Az Operaházénak töredékébe kerülő jegyek árát három évig nem volt szabad emelni. A széles néptömegek igényes szórakoztatását tűzték ki célul. Az operán kívül műsoron szerepelhetett operett, balett, tragédia, vígjáték, színmű, népszínmű; és hangverseny.

A Népopera gondolatának megvalósítása nem volt sikeres, a vállalkozás 1915-ben csődbe ment. A színház a használati szerződés értelmében visszaszállt a fővárosra, s Városi Színház néven működött tovább 1940-ig. Ezt követően öt éven át népművelődési intézményként, majd a háború után két esztendeig filmszínházként üzemelt. 1951-ben került az Operaház felügyelete alá, két évvel később pedig felvette az Erkel Színház nevet.

Számos neves hazai és nemzetközi művész, társulat lépett fel színpadán Gagyileven, Anna Pavlován, Bartók Bélán, Arturo Toscaninin át a Bécsi Filharmonikusokig. Operaelőadásokon kívül számos emlékezetes koncert színhelye is volt, itt adott koncertet többek között Ella Fitzgerald, a Nashville Teens, Yves Montand, Gilbert Becaud. Az Erkel Színházból közvetítette a TV a táncdalfesztiválok döntőit, később elődöntőit is.

Fennállása alatt több nagyszabású átalakítást ért meg a színház. 2008-ban még bontási határozatot is hoztak róla. A felújított épület 2013 óta a Magyar Állami Operaház testvérintézményeként várja a zenerajongókat.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Képeslap BFL XV.19.d.2.b 0240

-A Népopera (Városi Színház) nézőtere 1917 körül. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

-Furtwängler vezényli a Budapesti Filharmonikusokat a Városi Színházban, 1938. november 16. BFL XXIX.1753.b.1969.11970

-Az Erkel Színház az 1960-as években. Józsefváros topotéka 0218273

-A színházat körülvevő tér szobrai, építményei, 19569-61. BFL XV.19.c.11.0567

-Fenyvesi Gabi az 1969-es táncdalfesztiválon az Erkel Színházban. BFL XXIX.1753.b.1969.11416

-A telek tulajdoni lapjának egy oldala BFL XV.37.c. 18188 37704

–Budapesti Hírlap, 1911. december 7. 13. o.