Soroksár azok közé a Budapesttel szomszédos települések közé tartozik, amelyeket 1950-től csatoltak a fővároshoz. Addig önálló nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötelékében. A Budapesthez csatolt települések iratai a legtöbb esetben erős hiányokkal maradtak az utókorra, és ez alól nem kivétel Soroksár sem. Önálló települési múltja a 18. századtól folyamatos, de képviselőtestületi jegyzőkönyveit csak 1890-től őrizzük. Az elöljáróság ügyviteli iratai pedig csak 1906-tól maradtak meg, de a II. világháborúig csak töredékesen.

A közelmúltban jutott tudomásunkra, hogy dr. Klébl József (1889–1943) egykori községi állatorvos visszavonulása után a község történetén dolgozott, s ehhez a háza közelében lévő községházáról bizonyos iratokat megkapott feldolgozás céljára. Ezeket az iratokat lánya, dr. Papp Gézáné dr. Klébl Ágnes tanárnő, helytörténész és unokája, dr. Papp Ágnes zenetörténész, zeneiskolai tanár gondosan megőrizték, így maradhattak az utókorra. Dr. Papp Ágnes 2024 végén az iratokat rendezetten, jegyzékelve átadta levéltárunknak, amiért ezúton is köszönetet mondunk.

Az újonnan levéltárba került, kb. 0,12 folyóméter terjedelmű irategyüttes zömmel az 1840–1890-es évekből származó iratokat tartalmaz, vagyis éppen annak az időszaknak a forrásanyagát egészíti ki, amelyről korábban egyáltalán nem volt a BFL-ben községi irat. Közöttük olyan értékek vannak, mint 1848/49. évi honvéd újoncállítási jegyzékek, 1882-1883. évi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, vagy Soroksár és Gubacs házainak és lakóinak összeírásai az 1880-as évekből.