1886. április 25-én született Budapesten a Györgyi–Giergl művész- és építészcsalád egyik tagja: Györgyi Dénes. Dédapja Giergl Alajos ezüstműves, nagyapja Giergl Györgyi Alajos festőművész, apja Györgyi Kálmán iparművész, szakíró, nagybátyja Györgyi Géza építész, sőt még egy építész volt a rokonságban: Giergl Kálmán.

„A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze” – mondta róla Kós Károly, akinek köréhez tartozott pályája elején. Több épületet terveztek közösen, így Budán a Városmajor utcai iskolát is.

Már egyedül tervezte a Hangya Szövetkezet székházát és raktárát a IX. kerületi Közraktár utca 30. szám alatt. Nevéhez fűződnek a Székesfővárosi Elektromos Művek épületei is, például a Honvéd utcai bérház és transzformátorház, a lakóházak közül egy Orom utcai, egy Szent János téri, egy Nyári Pál utcai és egy Attila úti épületegyüttes, a Wekerle-telep főterének egyik lakóház csoportja, a Danuvia-gyár irodaháza, a Tomcsányi utcai elemi iskola, valamint a tervező Alpár Ignác felkérésére ő tervezte a Magyar Mezőgazdasági Múzeum belső berendezését is. A magyaros formáktól az art deco-n és a neobarokkon át a modernizmusig számos építészeti stílusban alkotott.

Ő tervezte a philadelphiai, a barcelonai, a brüsszeli, a torinoi és a párizsi világkiállítások magyar pavilonjait volt. IV. Károly budapesti koronázási ünnepségén a koronázási útvonal és a tribünök dekorációja Kós Károllyal közösen munkája. (Az utolsó királykoronázásról ld. a Levéltári egyperces 2025/47. számát.)

1945 novemberétől nyugdíjazásáig az Országos Magyar Iparművészeti Iskola igazgatója volt. Tervezői és oktatói tevékenységét egyformán fontosnak tartotta. Nevét úgy írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, egyetemi tanár”.

Levéltárunk számos tervét őrzi, illetve a közjegyzői iratok között is találhatók életével kapcsolatos dokumentumok. A tervei alapján vidéken emelt épületek ismertetése egy újabb írás témája lehetne. 1961-ben bekövetkezett haláláról csupán egy lap, a Hajdú-Bihari Napló írt. Néhány sorban közölték a debreceni Déri Múzeum tervezőjének halálhírét.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Portréja 1930 körül, Wikipédia
-Városmajor utcai iskola és óvoda terve, 1910, BFL XV.17.d.329 – 6835/6 6
-Almási Balogh Elemér villája, 1923, BFL XV.17.d.329 – 5086 11
-Az Orom utcai lakóház terve, BFL XV.17.d.329 – 5316 5
– Szentháromság tér, IV. Károly király és Zita királyné koronázási ünnepségének díszletterve, 1916. https://kos.bparchiv.hu/hu/szentharomsag-ter-diszletterve
-Meghatalmazás, 1914, BFL VII.192 1914 1790 1