Már a két világháború közötti években is viták tárgyát képezte az augusztus 20-i ünnepségek fénypontja, az esti tűzijáték, amely 1927-től visszatérő része az ünnepnapnak. A Gellért-hegyről 22 órakor indították, és divat volt sétahajón gyönyörködni benne.

A ’30-as években a Szent István-hét programkínálatát gazdagította. A MÁV különvonatokat állított be a vidéki érdeklődők szállítására. 1934-ben díszkivilágítással bővült a látványosság, de a színvonallal így sem volt mindenki elégedett. „A népünnepélyt szolgáló tűzijáték és csónakfelvonulás méltó legyen a Szent Istváni ünnepekhez.” „Jelentéktelen a propagandaereje a tűzijátéknak is. Nem hiszem, hogy a gellérthegyi tűzijátékért 500—1500 kilométerről bárki is Budapestre utaznék” – hangzott el a székesfőváros bizottsági ülésén: Egy évvel később már 200.000 nézője volt a tűzijátéknak. Ez 200.000 kapupénzt (!) jelentett, ami meghaladta az egész ünnepség összköltségét. A következő évben a Szent István-hét kiadásaira a főváros 68.234 pengőt irányzott elő, ebből 18.770-t a tűzijátékra. Később a viták ellenére 25.000-re emelkedett az összeg.

Többen silánynak, szegényesnek minősítették a színvonalat, ezért nyugat-európai szintre akarták emelni. A fejlesztéshez azonban felemelt összegre lett volna szükség, de ezt sem támogatták egyhangúlag. A fejlesztés mellett érvelők között pedig abban mutatkozott ellentét, hogy hazai vagy külföldi céget bízzanak meg a kivitelezéssel. Sőt, voltak városatyák, akik a közönségigény ellenére a szűkös anyagi keret, illetve a minőség miatt a tűzijáték eltörlését javasolták. 1937-ben a lövések közötti időben katonai fényszórók segítségével egyes épületeket változó színű fényjátékkal tettek látványossá. Ha új ötletekkel gazdagodott a tűzijáték, akkor a rövidség lett a kritika tárgya. 1939-ben a fényjáték Nagy-Magyarország térképének kontúrját vetítette az égre. Váratlanul nagy esőzés mosta el a tűzijátékot 1940-ben, amit végül Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából tartottak meg. A háború éveiben a látványosság szünetelt, majd megváltozott tartalommal 1948-ban indult újra.

Garami Erika

Illusztrációk:

-1940 Fortepan/Szilvási hagyaték 266490
-1939 Fortepan/Heinzely Béla 129162
-1937 Fortepan/Bojár Sándor 177102
–Függetlenség képes melléklete, 1935. augusztus 22.
–Pesti Hírlap, 1935. augusztus 22.
–Az Est , 1927. augusztus, Szent István hete, 4. p.