1884. szeptember 27-én hatalmas várakozás előzte meg az Operaház ünnepélyes megnyitását. A rendőrség már délután kordont állított fel, hogy a kocsik és a gyalog érkezők el tudjanak jutni az épületig. Hét órakor már nemcsak a Sugár út, de a környező utcák is megteltek emberekkel és kocsikkal. A pesti tömeg meg akarta szemlélni az épületet belülről is, de a rendőrök útjukat állták. A szünetben mégis sokan bejutottak az előcsarnokba. Kint pedig „Éljen” kiáltásokkal zavarták meg az ünnepélyes díszelőadást. A (részben lovas) rendőröknek csak nehézségek árán sikerült a rendet helyreállítani. A nézőtéren Ferenc József és a magyar elit foglalt helyet. Az egyetemisták, de mások is sérelmezték, hogy a befolyásos emberek kisajátítják maguknak az Operát. A jövedelem és a társadalmi státusz még sokáig meghatározta a közönség összetételét.

Vitát váltott ki a díszelőadás programja is. Báró Podmaniczky Frigyes az Operaház (és a Nemzeti Színház) intendánsa a király érzékenységére hivatkozva ellenezte, hogy a megnyitón a régi magyar forradalmi dal, a „Hej Rákóczi, Bercsényi” Liszt Ferenc adaptációjában felcsendüljön. A műsort Erkel Ferenc és fia, Sándor rendezte és ez utóbbi vezényelte. A Bánk bán első felvonása után a Hunyadi László nyitánya hangzott el. Az Erkel művek után Wagner Lohengrin-jének első felvonása zárta a műsort.

Még a megnyitó után is folytatódott a sajtóvita. Kritika, sőt gúny tárgya volt az Operaház környezete, amely nem állt összhangban Ybl Miklós pompás épületével, továbbá az utcatakarítás, illetve annak hiánya, az építésügyi szabályozás és az épület előtt folyó, oda nem illő tevékenységek, például a prostitúció.

Az incidens ellenére a bemutató sikerrel zárult. „Boldog volt ez este mindenki, Podmaniczky azért, mert a király meg volt elégedve, Káldy (Káldy Gyula főrendező) azért, mert Podmaniczky meg volt elégedve, a szereplők azért, mert játszhattak, a nézők azért, mert nézhettek” – írta a Kecskemét című újság a megnyitóról írt beszámolójában.

Garami Erika

Illusztrációk:

-BFL XXIX.1753.b 1975 05046
-BFL XXIX.1753.b 1975 04340
-1960 körül, BFL XV.19.c.11 1229
-Ludwig Bohnstedt meg nem valósult terve 1873-ból, BFL XV.17.i.1 PM46
-Ybl helyszínrajza, 1875, BFL XV.17.f.331.b 94/1
-A királyi páholy terv (Ybl), BFL XV.17.f.331.b 94/15
-A nézőtér mennyezeti díszítésének alulnézete Ybl tervén, BFL XV.17.f.331.b 94/16
-A tető mellvédjének falnézete (Ybl), BFL XV.17.f.331.b 94/11
–Kecskemét, 1884. október 5. 3. p.