Október 4-én, az Állatok világnapján sokan kilátogatnak a Fővárosi Állatkertbe, amelynek mai képét a csőd után 1912-ben befejezett átépítés határozza meg. A tervezéssel 1908 augusztusában Kós Károlyt bízták meg, a munka azonban két építész műve több más épülethez hasonlóan: az óbudai református parókia, az Áldás utcai iskola és a Wekerle-telep (ahol a jellegzetes kapu Zrumeczky Dezső nevét viseli) Kós és Zrumeczky Dezső közös munkája. Külföldi tanulmányútjukról hazatérve tervezőirodájukat a helyszínen, a régi Zsiráfházban rendezték be. Az ott keletkezett iratokat ma Budapest Főváros Levéltára őrzi.

Kettőjük tervei alapján 16 állatház, illetve pavilon készült el, ezekből 15 ma is áll, a Struccház a második világháborúban megsemmisült. Épületeiken az erdélyi motívumok és népi építészetből kölcsönzött elemek számos helyen tetten érhetők. A korszakban nem volt ritka, hogy a berendezést, vagy annak egy részét az építészek tervezzék. Így nem meglepő, hogy a szemeteskosarakat is Kós és Zrumeczky tervezte.

Új szemléletet tükrözött akkoriban, hogy az állatokat a lehetőség szerint a természeti környezethez legközelebb álló módon, s egyúttal a rendszertani helyük szerint elhelyezve mutassák be. Ezt szem előtt tartva tervezték az épületeket.

A tervezőpárostól a fent említetteken kívül több meg nem valósult építmény terve, illetve vázlata maradt fenn. 1910-ben, amikor már nagyjából álltak az épületek, Kós Károly erdélyi megbízásain dolgozott. Így Zrumeczky egyedül fejezte be az állatkerti munkákat. Közben megbízást kapott a szomszédos Gundel vendéglő kerthelységeinek tervezésére is.

Györgyi Dénes elismerően írtaz Állatkert újjáépítéséről a Magyar Iparművészet hasábjain: „…lám sikerült Budapesten olyan állatkertet csinálni, amely szép is legyen, megfeleljen céljának és különbözzék minden más külföldi állatkerttől. Szóval hogy — magyar legyen. És ez már valami.”

Zrumeczky Dezső 33 évesen, 1917-ben hunyt el Budapesten.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Építő Művészet, 1917. február 11. 35. p.
-Madárház, BFL XV. 17.d.328 KT szorl/54-10
-Magyar Iparművészet, 1910/5. 159. p.
-Helyszínrajz 1912-ből. Fehérrel jelölve Kós és Zrumeczky épületei, BFL XV.17.d.328 KT szor1/6–10
-Lyka Károly cédulái Zrumeczkyről a Magyar Művésze Lexikonához. https://mandadb.hu/tetel/911151/Lyka_Karoly_muveszettortenesz_hagyateka
–Határozati javaslat az építészetileg és városképileg értékes épületekről, Budapest Főváros Tanács VB üléseinek jegyzőkönyve, 1974. december 18. BFL XXIII.102.a.1 43. p.