Történetek az Állatkert Múltjából 2. rész

A teljes mértékben megújult állatkert 1912-ben, három év zárvatartás után nyitott újra. Az állatkert vezetői arra törekedtek, hogy a városligeti kert a közönség széles rétegeinek nyújtson programlehetőséget. Az állatok látványa mellett számos közönségcsalogató attrakcióra kértek, és kaptak engedélyt a fővárostól. Sőt, még a könnyed sportolási lehetőségek is helyet kaptak a kert területén. Ezek közül a zoológiai és botanikus kertbe leginkább nem illő a teniszezés volt, ennek ellenére több mint 20 éven át űzték az ütős sportot. A közönség óhajára 1913-tól öt pályát rendezett be a városligeti kert, amelyeket egész szezonra vagy egy-egy hónapra lehetett kibérelni, idősávokban, naponta reggel 6 órától egészen este 8-ig.

1. Kép: Lendl Adolf igazgató engedélyt kér a teniszpályák megnyitására. BFL IV.1407.b. XVI. 1283/1913

A helyigényes és luxusnak számító sport elsősorban pénzügyi befektetés volt, ugyanis a költségekhez képest sokszoros bevételt hozott minden szezonban. Ez a szolgáltatás nagy népszerűségnek örvendett annak ellenére, hogy a pályákat csak az állatkerti éves bérlettel rendelkezők használhatták. A városligeti kert napilapokban és saját kiadványaiban is reklámozta a szolgáltatást. A világháború alatt valamelyest csökkent az állatkerti teniszezés iránti érdeklődés, így csak három pályát használtak, de 1921-ben az igények növekedése miatt mind az öt pályát felújították és használatba állították. Szükség is volt rá, ugyanis a Sparta Athletikai Club két pályát ki is bérelt egész idényre.

2. Kép: Újra öt pályát állítanak használatba 1921-ben, ebből kettőt egy sportclub bérel ki. BFL IV.1407.b. XVI. 192/1921

A folyamatosan emelkedő bérletárak ellenére az érdeklődés tömeges volt, így évente a költségek legalább 7-8-szorosa folyt be bevételként az állatkert pénztárába. A változó sportigényekhez igazodva 1930-ban modernizálták a létesítményt, újdonságnak számító vörös salakos borítást kezdtek használni a főváros többi teniszpályájához képest olcsónak számító állatkerti pályákon. 1934-re azonban a teniszközönség lecsökkent, és az igazgató beszámolója szerint már csak veszteségesen lehetett volna fenntartani a pályákat.

3–4. Kép: A teniszpályák modernizálása 1930-ban és Nadler Herbert jelentése 1934-ből a bevétel csökkenéséről. BFL IV.1407.b. XVI. 202/1923

A meglehetősen nagy felszabaduló területre az állatkert lovardát épített. Az új szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így az intézmény 1937-ben a használt teniszhálókat is eladta.

5. Kép: Az értékesítésre vonatkozó iratok 1944-ben elpusztultak, csak a tárgymutatóban és iktatókönyvben lévő bejegyzések maradtak meg az eladásról, valamint a teniszhálók leltárból való törléséről. BFL IV.1407.c. XI. 228548/1937, 229590/1937

Mautner Zoltán
Főlevéltáros, levéltár-pedagógus
Budapest Főváros Levéltára