Város és bor
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Budapest Főváros Levéltára, 2021. november 17–18.
Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége szervezésében 2021 novemberében kerül megrendezésre a VIII. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája Város és bor. A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében a középkortól a rendszerváltásig.
A bor napjainkban közösségformáló erővel bír, s nem volt ez másként az előző évszázadokban sem. Jelentősége összetett, sokrétű vizsgálatra ad lehetőséget, gondolhatunk itt a vendéglátásban, a vallási életben, a jó minőségű ivóvíz hiánya miatt a mindennapi táplálkozásban vagy az adózásban betöltött szerepére. Eddig a várostörténeti kutatások kevésbé kiemelt témái közé tartoztak a mezőgazdasági művelés alá vett külterületek. A szőlőhegyek művelése-műveltetése mellett azok városi nyilvántartása és a hegyrendészet szerepét is érdemes kiemelten vizsgálni. A szőlőbirtoklás egyaránt fontos volt a város mint földesúr, valamint a városlakók számára, ugyanakkor nagy hatással volt a gazdasági életre, társadalomformáló erővel bírt.
A bor könnyű szállíthatósága és tartóssága miatt a kereskedelmi hálózatoknak is fontos szereplője volt regionális, országos és nemzetközi szinten, akár a már az ókorban is híres szerémségi borokra, a tokaj-hegyaljai borok lengyel exportjára vagy a soproni és budai borokra gondolunk. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy a jelentős szőlőtermő területekkel nem rendelkező városok hogyan oldották meg lakosságuk borellátását, a városok hogyan szabályozták saját boruk kivitelét, az idegen borok importját, milyen lehetőségeik adódtak boraik védelmére.
A borkultúra a városok épített környezetén is nyomot hagyott, a dézsmaházak, kocsmák, fogadók topográfiájuk szerves részét képezik. Működésük szabályozása és általában a kocsmáltatás a városigazgatás számára gyakran konfliktustól sem mentes kihívást jelentett. A vendéglátás differenciálódásával, különböző érdekvédelmi csoportok szerveződésével egyidejűleg az alkoholellenes törekvések is megerősödtek.
A 19. század végére a filoxéra pusztítása nagyfokú változást okozott borkultúránkban, a szocializmus idején pedig átalakultak a borfogyasztási szokások. A rendszerváltást követően a borkultúra újjáéledése, a minőségi borok reneszánsza irányítja a figyelmet a hazai borászat múltjára és annak jelentőségére egy-egy borvidék központjában fekvő város gazdaságában, turisztikai vonzerejében.
Az esettanulmányok mellett az egyes kérdéseknek várostörténeti megközelítésű átfogó, regionális vagy országos szintű bemutatása is lehetséges. A konferencia nyitott a téma interdiszciplináris megközelítésére, régészeti, tárgytörténeti, néprajzi és művészettörténeti (ikonográfiai) témákra, kutatási eredményekre, különösen azokra, amelyek hozzájárulnak a városiasodás folyamatának jobb megértéséhez.
Néhány ajánlott témakör:
A szőlőművelés szerepe a város életében
- Gazdasági szempontok (adózás, a filoxéra és egyéb természeti katasztrófák egyénre és a város egészére gyakorolt hatásai stb.)
- Társadalomtörténeti megközelítés (a szőlőművestől a vincellérig)
- A szőlőművelés városi szabályozása és megszervezése, nyilvántartás, hegyrendészet
- Bor és társadalmi presztízs (a szőlőbirtok jelentősége, a szőlősgazda polgár helye a városi társadalomban)
Bortermelés, borforgalmazás
- Jogi szabályozás az egyén és a város szintjén
- Borkereskedelem és város (kereskedő társaságok, a város mint borkereskedelmi útvonalak állomása, a borkereskedelem jellegének átalakulása, változásai, a borkereskedelem regionális és országos szintű szabályozása)
- Borkereskedelem a közép-kelet-európai kereskedelmi hálózatban
- A bortermelés mint a városok kialakulásának, fejlődésének, kiemelkedésének egyik tényezője
- A borkultúra átalakulása, változásai a városokban (új telepesek – új szőlőfajták a középkorban és a kora újkorban, gazdasági katasztrófák hatásai)
- A professzionalizáció helyei (kísérletek a borászat szakszerűsítésére, tangazdaságok, vincellériskolák)
Városok és borvidékek
- Város és vidék kapcsolata
- Városok mint földesurak
- Városi polgárság mezőgazdasági befektetései, a mezőgazdasági üzemek létrejötte
- Városi-polgári tulajdon hatásai a bortermő vidékek gazdálkodására, a bortermelés szabályozására
Bor és topográfia
- Épített emlékek a présháztól, pincesoroktól a szőlővédőszentek kápolnáin át a fogadókig és kocsmákig
A szőlő és a bor a város vallási és kulturális életében és a városi térben
- Hagyományok, ünnepek, körmenetek, szüreti mulatságok, vigasságok és azok képzőművészeti megjelenítése
- Bor és művelődés (a város és a bor kapcsolatának megjelenése az irodalomban)
- Bor és szórakozás, a borfogyasztás társadalomtörténete (közte a vendéglősök, korcsmárosok érdekvédelmi törekvései, egyesületei, ehhez kapcsolódva az antialkoholista mozgalmak megjelenése)
A boron túl
- Pálinka, pezsgő, konyak, fröccs – szeszfőzdék, pezsgő- és konyakgyárak, szikvízüzemek térhódítása a modern városokban és vezetőik érdekvédő törekvései, testületei
Kérjük, hogy előadási szándékát Mátyás Zoltán szerkesztőségi titkárnak szíveskedjen jelezni. Elérhetősége: matyasz@bparchiv.hu
Jelentkezési határidő: 2021. április 20. Jelentkezéskor kérjük, csatoljon egy 200-250 szó terjedelmű összefoglalót és egy rövid szakmai önéletrajzot. A konferenciával kapcsolatos esetleges kérdéseiket is ezen a címen várjuk.
A jelentkezőket legkésőbb 2021. május 31-ig értesítjük szinopszisa elfogadásáról, illetve elutasításáról.
A legjobb előadásoknak publikálási lehetőséget biztosítunk az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyvben. A megjelentetésre szánt kéziratokat a konferencián kérjük leadni!
A konferencia szervezőbizottsága