Az 1848–1849. évi sza­bad­ság­harc leve­ré­sét ke­gyet­len meg­tor­lás kö­vet­te. Az 1849 ja­nuár­já­tól 1850 jú­niu­sáig tar­tó idő­szak­ban mintegy 144 főt vé­gez­tek ki. A had­bí­ró­sá­gok el­ső fo­kon több száz hon­véd­tisz­tet, kép­vi­se­lőt, kormánybiztost, lel­készt ítél­tek ha­lál­ra, majd enyhítet­ték íté­le­tü­ket több­éves börtönbün­te­tés­re. Szintén százakra szabtak ki vár- vagy sáncfogságot, illetve sokakat botoztak vagy vesszőztek meg, és több tíz­ezer főt so­roz­tak be a Császári-Királyi Hadsereg­be.

A magyarországi zsi­dó kö­zös­ség­re a ma­gyar sza­bad­ság­harc tá­mo­ga­tá­sa miatt óriási hadisarcot vetettek ki. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás, mert ha más nem, a Kossuth-ban­kók be­til­tá­sa és kár­pót­lás nél­kü­li meg­sem­mi­sí­té­se csaknem mindenkit érintett. A megtorlás célja – az olykor felfedezhető bosszúvágy kielégítésén felül – a megfélemlítés volt, hogy nemzedékekre elvegye a magyarok kedvét a lázadástól.

A megtorlás irányítója, a kegyetlenségéről elhíresült Julius Haynau táborszernagy, Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka egy levelében így írt erről: „Én va­gyok az az em­ber, aki ren­det fog te­rem­te­ni. Nyugodt lel­ki­is­me­ret­tel lö­ve­tek agyon szá­za­kat is, mert szilárd meg­győ­ző­dé­sem, hogy ez az egyet­len mód in­tő pél­dát szol­gál­tat­ni min­den jö­ven­dő for­ra­da­lom­nak.”

1849. október 6-án Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost végezték ki.

A Rubicon Intézet következő Rubicon-estjén az aradi vértanúkra emlékezve felidézzük a forradalmakat, szabadságharcokat követő megtorlások jellemzőit és körülményeit.

A beszélgetés kitekint az európai forradalmakhoz kapcsolódó megtorlásokra és a 20. századra is.

Vajon jogszerűek voltak az 1849-es eljárások vagy inkább politikai koncepciós perek?
Mennyire tűnt a megtorlás súlyosnak a kortársak szemében, illetve a huszadik századi tapasztalatokkal összevetve? 
És vajon a forradalmi terrornak vagy az ellenforradalmi megtorlásnak volt több áldozata?

Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a beszélgetés résztvevői.

Beszélgetőpartnerek:
Dr. Prof. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat elnöke,
Dr. Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója.

A beszélgetést vezeti: Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa

A beszélgetésre Budapest Főváros Levéltárában (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) kerül sor, 2022. október 7-én (péntek) 18:00-tól.

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.