Az emlékévben Budapestnek söre és bora, tortája, saját drámája, nagyregénye és nyitánya születik, de alkalom nyílik arra is, hogy meg- és újrafogalmazzuk a „budapestiséget”, viszonyunkat a fővároshoz, belelássunk egy metropolisz hétköznapi működésébe, és hosszú sétákat tegyünk egészen különleges, a nyilvánosság számára egyébként nem elérhető helyeken, vagy figyelemmel kísérjük, hogyan válik a Gellért-hegy oldala rózsakertté.

Az emlékév keretét a budapesti identitás rajzolja meg. A Budapesti Történeti Múzeum 2023. május 4-én nyitja meg a Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások című kiállítását, mely a városegyesítés 150 éves évfordulójának egyik kiemelt eseményeként közel egy évig lesz látogatható a Vármúzeumban. Népessy Noémi kurátori koncepciójáról elmondta, hogy a létrehozott kiállítás alapvetően a városlakókra épít:

„Azokra, akik megszólaltak, az arcukat, a hangjukat és a történetüket adták. De csak a látogatók aktivitásával válik teljessé. Mindenki egyfajta attitűddel érkezik, a saját viszonyulásával a városhoz, és ez bizonyára változik, gazdagodik vagy árnyaltabbá válik a tárlat végére. Ez a kiállítás ugyanis nyitott és sokféle. Pont olyan, mint Budapest.”

A sokféleség bemutatásában kiemelt szerepet kapnak a helyi közösségek, a budapesti kerületek. A 23 kerület mindegyike részt vett az emlékév tervezésében, szervezésében: önálló, saját kezdeményezésekkel, de együttműködve a Fővárossal, a fővárosi intézményekkel, cégekkel is rendeznek helyi programokat.

Miközben többszáz alkalom nyílik a találkozásra, a közös élmények új tartalommal tölthetik meg a „budapestiséget”, a Budapesten élők egymáshoz és az otthonukhoz, városukhoz fűződő viszonyát. Ahogy a 150.budapest.hu-n Karácsony Gergely főpolgármester írja:

„Budapest 150 éves sztorija a budapestiek saját és városukhoz kapcsolódás története. Sokan és sokféleképpen lakják be Magyarország fővárosát: különböző vágyakkal, álmokkal és érzelmekkel élünk itt, és Budapest a város, amely teret ad annak, amire vágyunk, és hogy amit álmodunk, az megvalósulhasson. Budapest a lehetőség, egyben a felelősség is, hogy azzá váljunk, akik lenni akarunk.

Budapest az önkifejezés és a szabad identitásválasztás városa. Budapest ezért változik állandóan, és hasonlít is mindig magára. 150 évvel ezelőtt a három városrész, Pest, Buda és Óbuda polgárai: elkezdték részeiből összerakni a várost. És ez a 150 éves munka ma sem ért véget, a budapestiek minden egyes nap újraegyesítik városukat. Nekik köszönhető, hogy Budapest Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropolisza és a magyar nemzet valódi fővárosa.“