A városok vezető testületeinek jegyzőkönyvei közül jelenleg Buda város tanácsa 1687–1831 és 1860-1872, valamint Pest város tanácsa 1688–1873 között tartott tanácsüléseinek digitalizált jegyzőkönyvi kötetei kutathatók az ülések dátuma szerint. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága közgyűlésének 1873–1949 közötti jegyzőkönyvei teljes szövege kereshető.

Buda és Pest városegyesítés előtti tanácsülési jegyzőkönyveinek adatbázisa jelenleg Buda város tanácsa 1687–1831, valamint Pest város tanácsa 1688–1838 között tartott tanácsüléseinek zömében német, kisebb részben pedig latin nyelven írott digitalizált jegyzőkönyveit tartalmazza. Az 1703 és 1711. évi privilégiumok értelmében a két várost a belső tanács kormányozta. Ennek élén Budán a polgármester, Pesten eleinte a bíró, majd 1773-tól szintén polgármester állt, tagjai pedig életfogytiglan választott tanácsnokok voltak. A tanács eleinte csak ritkábban, 1767-től hetente háromszor, a 19. században pedig szinte naponta tartott üléseket, amelyeken a város életét érintő minden fontos ügyet megtárgyaltak: a felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletektől kezdve törvényszéki tárgyakat, új polgárok, végrendeletek felvételét, bírói végrehajtásokat, telekhivatali ügyeket stb. Kezdetben csak a legfontosabb ügyekről készültek feljegyzések, majd a 18. század végétől valamennyi előterjesztést írásba foglalták elintézésükkel együtt. Ennek megfelelően ez az irategyüttes az egyik legfontosabb dokumentuma a város történetének, szinte naprakész információkat adva a város politikai és gazdasági életéről.

Budapest (Székes)főváros Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyveinek (1873–1949) adatbázisa  1873–1881 között a jegyzőkönyvek napirendi pontjainak címét tartalmazza, ezt követően 1949-ig terjedően azok számára utal. Az 1881-ig kéziratos jegyzőkönyvekből átírt, ezt követően nyomtatott jegyzőkönyveket kétrétegű PDF formátumban karakter-felismertetéssel digitalizáltuk, így nemcsak a napirendi pontok között lehet böngészni, hanem a teljes szövegben lehet keresni. A forrás a legváltozatosabb információkkal szolgál a várospolitikára, a reprezentatív és/vagy politikai aktusokra, a törvények, miniszteri rendeletek helyi foganatosítására, a szabályrendelet alkotásra, valamint Budapest városrendezésére és építésére, infrastruktúrájának fejlődésére, a fővárosi pénzügyekre, szociálpolitikára, illetőleg az egyedi (személyi) ügyekre nézve is. 1930 előtt a fővárosi önkormányzat szinte minden jelentősebb, döntést igénylő ügye a közgyűlés elé került. 1930 után a testület jogköre jóval szűkebb volt, a jegyzőkönyvek tartalma is ennek megfelelően módosult.

A jegyzőkönyvek a napirendi pont rövid összefoglalását és a hozott határozat szövegét tartalmazzák. Az előterjesztések szövege és a közgyűlésen folytatott vita lefolyását is tükröző naplók, 1890-től a Fővárosi Közlönyben jelentek meg, melynek digitalizált változata jelenleg az Arcanum Digitális Tudománytárban vagy a levéltár kutatótermében érhető el.

A közgyűlési jegyzőkönyvek teljes szövegben kereshető változata megtalálható a Közgyűjteményi Portálon: Buda és Pest városegyesítés előtti tanácsülési jegyzőkönyveinek adatbázisa, és Budapest (Székes)főváros Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyveinek (1873–1949) adatbázisa.