2025. október 1-jén felújítás miatt több évre bezár a 107 éves Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda. A Gellért-hegyi termális karsztvizek több mai fürdőhöz szolgáltatják a gyógyhatású melegvizet. A Gellért-, korábbi nevén Sáros fürdőhöz számos történet és legenda fűződik. Arról maradt fenn feljegyzés, hogy a 13. században kórház épült a gyógyító
1966. szeptember 26-tól rendezték meg a Fővárosi Tanács határozata alapján az első Budapesti Művészeti Heteket. Célja a főváros őszi kulturális eseményeinek egységes keretbe foglalása volt. Az alapot a Budapesti Zenei Hetek eseménysorozat koncertjei és zenei versenyei adták. A művészeti hetek a zene mellett más művészeti ágakat – színház-, film-, képzőművészet
1929. szeptember 20-án Magyarországon is megszólalt a film, azaz a némafilmek után először vetítettek hangosfilmet. A The Singing Fool című amerikai, zenés betétekkel tarkított melodráma főszereplőjét, Al Jolsont a Jazzénekes című filmből ismerhette már a közönség. A The Singing Fool betétdala, a Sonny Boy máig gyakran játszott filmzene. Egy évvel
1861. szeptember 14-én nyílt meg a Lánchíd budai hídfőjénél a Budai Népszínház. Célja a magyar nyelvű színházak számának gyarapítása volt, mivel mindössze egy működött akkoriban: a Nemzeti, a pesti oldalon. A népszerű, kevésbé fajsúlyos műfajoknak, például az operettnek, a bohózatnak, a népszínműnek egyáltalán nem volt bemutató színházuk. A színház neve
1924. szeptember 6-án hunyt el Mária Valéria főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet királyné Budán született, magyar földön nevelkedett negyedik gyermeke. Nevét az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna-hídon kívül a főváros IX. kerületében fekvő szükséglakótelep őrizte. Az egykori lőtér helyén 1915-ben 120 barakkból álló hadikórház épült, amely Mária Valéria nevét vette fel.
Száznyolcvan évvel ezelőtt, 1845. augusztus 27-én született Pesten a magyar építészet egyik legnagyobb alakja, Lechner Ödön. Munkásságát tanulmányok, könyvek, előadások dolgozták fel. Egypercesünk a humort kedvelő embert mutatja be. Számos anekdota maradt fenn róla – többféle változatban is – , de ő maga is élt a humor eszközeivel. Garami Erika
Augusztus 20. 1945-ben hétfői napra esett. A Szent István-napi nemzeti ünnepet már nem engedték megtartani, az 1927 óta hagyományos tűzijáték is elmaradt a háború éveiben, viszont a Szent Jobb-körmenetet és misét még 1947-ig megtarthatták. Félmillióra becsülték azok számát, akik 1945-ben a Szent Jobbot kísérték a hagyományos budavári helyszín helyett a
„A szélrózsa minden irányából, a világ minden tájáról jönnek fiatal külföldi vendégeink a világ ifjúságának budapesti találkozójára.” – ezekkel a szavakkal kezdte tudósítását a korabeli filmhíradó 1949 augusztusában. A VIT-et, azaz a Világifjúsági és diáktalálkozót először 1947-ben rendezték meg Prágában a budapesti székhelyű, az ENSZ által is elismert Demokratikus Ifjúsági
1948. július 31-én, mintegy 8000 ember 1 millió munkaórájának köszönhetően mindössze három hónappal az első kapavágás után adták át a Széchenyi-hegyi Úttörővasút első, 3,7 kilométeres szakaszát az Előre állomásig. A cél egy népszerű kirándulóhelyhez vezető, megfizethető tömegközlekedési eszköz építése volt. Ezzel egyidőben adták a vasút mentén fekvő Csillebérci Úttörő Nagytábort
Július 22-én Nagyváradon született Muráti Teodóra Aurélia néven Muráti Lili színésznő – valószínűleg 1911-ben. Előszeretettel fiatalította magát néhány évvel, s mivel az anyakönyveket őrző nagyváradi levéltár az első világháborúban leégett, lehetetlen a dátumot ellenőrizni. Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, ahol a vizsgaelőadáson nyújtott játéka után rögtön szerződést ajánlottak neki. Több színházban
1921. július 17-én született Szenes Hanna költő, brit ejtőernyős, Izrael egyik első nemzeti hőse. Versei a kötelező tananyag részei az izraeli iskolákban. Miután a Hanna név születésekor nem volt hivatalos, Anikó néven anyakönyvezték, de neve (például a hagyatéki leltárban) Anna változatban is előfordul. Jómódú értelmiségi családba született Budapesten. Apja, Szenes
Ezekkel a szavakkal köszönte meg nagyívű beszédében a betegen is szónokló Kossuth Lajos 1848. július 11-én az első népképviseleti országgyűlésnek, hogy Nyáry Pál „Megadjuk!” felkiáltása nyomán egyhangúlag megszavazták a 200 ezer újoncot és a kiállításukhoz szükséges 42 millió forintot. De hol is történt mindez? Az 1848. évi IV. törvény határozott
1957. július 2-án indult a Magyar Televízió első hírműsora, a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója. A rendszeres televíziózás a Magyar Rádiózás egyik főosztályaként május 1-jén kezdődött. Kezdetben csupán 8000 TV-néző volt, ami a hetvenes évek elejére kétmillióra nőtt. A TV-Híradó nevet 1958-ban kapta. Kiemelt cél volt a politikai agitációs
1046. június 27-én született I. (Szent) László király, akinek tisztelete máig töretlen. Műalkotások sora készült róla, közterek, intézmények viselik nevét országszerte. Lechner Ödön építészetének egyik kiemelkedő alkotása a Szent László-templom, a lovagkirály nevét viselő, X. kerületi téren. Mivel apjának, Lechner Jánosnak a Maglódi úton volt téglagyára, Lechner ekkor kőbányai lakos
A Régészet Napja nem hivatalosan bejegyzett ünnep, hanem a Magyar Régész Szövetség által a szakma népszerűsítése céljából mintegy évtizede életre hívott rendezvénysorozat. (2025-ben június 13–15.) Egypercesünk ebből az alkalomból nyújt ízelítőt Magyarország legnagyobb régészeti vállalkozásának, Aquincum feltárásának történetéből. A 742 ásatásból az első 1778-ra nyúlik vissza, amikor egy szőlősgazda római
