A levéltárban leginkább azok a házassági bontóperek találhatóak meg, amelyek befejeződtek, ítélettel zárultak, és amelyek általában, úgynevezett részselejtezésen estek át, így döntően az ítéletet vagy ítéleteket, ritkábban tárgyalási jegyzőkönyveket tartalmazzák.

Az ítéletek hitelesített másolatai elsősorban azoknak nyújtanak segítséget, akik újra házasodnak, de saját példányuk nincs a birtokukban, vagy az hozzátartozójuk anyakönyvi ügyintézéséhez szükséges.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy levéltárunk csak Budapest közigazgatási területén működő bíróságok iratanyagát őrzi, az adott időszak legfelsőbb bírói fórumának ítéleteit nem. A levéltárban őrzött kerületi- és felsőbb bíróságok által keletkeztetett házassági bontóperek időbeli kerete 1854-től kb. 2004-ig határozható meg. Egyházi bíróságok iratait nem őrizzük. A dualizmus korából, illetve a két világháború közötti időszakból viszonylag sok, az 1940-es és 1950-es évekből, — elsősorban az egykori kerületi bíróságok iratanyagát tekintve — viszont csak nagyon kevés házassági bontóper került a levéltár őrizetébe, néhány egykori kerületi bíróság esetében az 1960-as és 1970-es évek is csak nagyon hiányosan.

Az ügyfelek a keresett iratokhoz való hozzáférés érdekében leadhatják kérelmüket személyesen a levéltár ügyfélszolgálatán a hivatali nyitvatartási időben, valamint bármelyik kormányablakban. Elektronikus úton az Elektronikus Levéltári Portálon, Hivatali Kapun és E-papír útján is benyújtható a kérelem. Postai úton benyújtott megkeresés esetében saját kezűleg írt és aláírt kérelemre, valamint a kitöltött és saját kezűleg aláírt ügyfél tájékoztatási kérelem és nyilatkozatok megküldésére van szükség.

Az ügyfél meghatalmazott útján is hozzáférhet a keresett bontóperhez formailag és tartalmilag megfelelő meghatalmazás benyújtása mellett. Mind a személyes, mind a meghatalmazott útján történő megkeresés esetén az ügyfélnek személyi okmányaival igazolnia kell személyazonosságát.

Az eredményes kutatás érdekében célszerű megadni a keresett per idejét, bírósági számát, az alperes és felperes születéskori és házassági nevét, illetve annak a bíróságnak nevét, amely az ügyben eljárt. Ha a per pontos ideje nem ismert, egy szűk időbeli keretet (például 1982 és 1984 között) kell meghatározni.