Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében

Völgyi Réka: Leányrablás Budapesten
és
Győrffy Szabolcs: Hánydépéi? (avagy a digitalizálás paramétereinek kérdései)

című előadásokra.

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Gárdonyi Albert terem
Időpont: 2024. október 1. (kedd) 15.00 óra

Absztraktok:

Völgyi Réka előadása

A leánykereskedelem vagy ,,white slavery”, ahogy angolszász területeken hivatkoznak rá, már a századforduló Európájában is nagy veszélyforrásnak számított a naiv fiatal lányok számára. Szorosan kapcsolódik a prostitúció és a kerítés témájához, hiszen a leánykereskedelem egyik legnagyobb felvevőpiacát a bordélyházak jelentették Magyarországon és külföldön egyaránt. A magyar lányokat leggyakrabban Oroszországba, Törökországba vagy Dél-Amerikába szállították a leánykereskedők, sokszor más címszóval, házassággal, jól fizető munkával csalták őket lépre, majd eladták őket prostituáltnak. Előadásomban azt vizsgálom Landau Teréz és Littmann Rózsi 1925-es eltűnésének történetén keresztül, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, milyen társadalmi csoportba tartozó és milyen hátterű nők estek ennek áldozatul és kik voltak azok a kerítők vagy leánykereskedők, akik kereskedtek a fiatal nőkkel, illetve, hogy kik és hogyan küzdöttek a leánykereskedelem veszélyei ellen.

Győrffy Szabolcs előadása

Naponta hangzik el a címben szereplő kérdés, amikor digitalizálásról, digitalizáló eszközökről vagy digitális állományokról beszélünk. Az előadásban a kérdés pontosabb megválaszolásához szükséges szempontokat igyekszünk számba venni, illetve áttekinteni azokat a további paramétereket, amelyek legalább annyira fontosak, mint a sokat emlegetett DPI. A digitalizálás eszközeiben használatos érzékelők fajtáit és a felvételkészítés módjait megismerve, illetve az analóg eredetik jellemzőit is körbejárva megpróbálunk közelebb kerülni az analóg-digitális konverzió mibenlétéhez, lépéseinek megértéséhez. Szóba kerül majd a fény természete, némi színelmélet, a színmélység, az emberi látás és még sok minden más is. Az előadás végén kitekintünk a szakmában ismert és elterjedt, gyakorlatilag „szabványként” használatos digitalizálási ajánlásokra is.

Budapest Főváros Levéltára mindig is nagy súlyt helyezett arra, hogy munkatársai történeti kutatómunkával is foglalkozzanak. Többen közülük az általuk kutatott korszak elismert szakemberei. Kutatási témáikat, eredményeiket azonban sokszor közvetlen munkatársaik sem ismerik, és a nagyközönség is keveset tud a nálunk folyó tudományos munkáról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a BFL+, ahol lehetőség nyílik a levéltári feladatok mellett „plusz”-ként végzett tudományos munka bemutatására. Minden alkalommal két előadás hangzik el, amelyeket kötetlen beszélgetés (kérdések, vélemények, észrevételek) követ.

Az esemény nyilvános és ingyenes, előzetes regisztrációhoz nem kötött.
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.

Az esemény a Facebookon itt találhat.