A Rác fürdő nyolcszögű kupolacsarnokát a XVI. század folyamán a törökök építették. A fürdő sérülések nélkül élte túl Buda 1686. évi ostromát, majd száz évvel később jelentősen átalakították.
A XVII. században a kevésbé tehetős lakosság fürdőjeként ismerték: aki saját kötényt és törülközőt vitt, díj fizetése nélkül használhatta.
A fürdő a rác nevet a török uralom alóli felszabadulás után kapta a Tabánban megtelepedett szerbekről. Buda várának visszafoglalása után előbb a város, később Pergassi Károly császári kapitány tulajdonába került.
1774-ben a fürdőt Zagler Márkus sebész vásárolta meg, és jelentős mértékben átépítette.
A fürdőt 1860-ban Heinrich Nepomuk János orvostudor vette meg, aki Ybl Miklóst kérte fel a fürdő kibővítésének és átalakításának megtervezésére. Ybl tervei alapján a meglevő részeket átalakították és két újabb kupolacsarnokot építettek a fürdőhöz, továbbá a felülvilágítós kupolájú meleg medence mellé gőz- és kádfürdők épültek.
1931-ben Szent Imre herceg halálának kilencszázadik évfordulóján a létesítményt átkeresztelték Szent Imre fürdőnek. A fürdőt a belügyminiszter rendelete 1934-ben gyógyfürdővé nyilvánította, majd egy évvel később a székesfőváros vásárolta meg.
A II. világháború folyamán az Ybl tervezte bővítések – a langyos medence kivételével – javarészt elpusztultak. A háborút követő felújítások során pedig több megmaradt, de sérült épületrészt lebontottak. 1965-ben újra megnyitották a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott épületet, amely azóta viseli újból a Rác fürdő nevet.
A Rác fürdő rekonstrukciója 2010-re fejeződött be. Az Ybl tervezte átalakításokat a korabeli dokumentumok alapján helyreállították, de a tulajdonosok, befektetők és hitelezők között kialakult jogvita miatt sajnos a mai napig nem nyitott meg a fürdő.

A közölt képek forrása az Ybl Miklós Virtuális Archivum.