A Levéltári egyperces a Nemzetközi Nőnap alkalmából egy kivételes nőt mutat be: Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt, akit 1929-ben Miss Európának is megválasztottak. Böske, azaz Erzsébet 1909-ben született Keszthelyen, tehát mindössze 20 éves volt, amikor Magyarország, majd a kontinens legszebbjének kiáltották ki. Szépségét már 1925-ben felfedezték, amikor a Keszthelyi
Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de
2000 -ben döntött az Országgyűlés arról, hogy minden év február 25. legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a kék cédulás választásként elhíresült országgyűlési választásokat. A nem lakóhelyükön szavazók ideiglenes választói névjegyzékkivonattal szavazhattak. Ezekkel a kék színű kivonatokkal tömegesen élt vissza a választást megnyerő Magyar Kommunista
Jókai első pesti otthona a Dohány (akkor Fűzfa) utcai Schiller-házban volt, amit a Petőfi-házaspárral közösen bérelt. Többször költözött a városban, lakott többek között a Magyar, a Baross (akkor Stáció), a Bródy Sándor (akkor Sándor) utcában is. 1891-től elhunyt felesége, Laborfalvi Róza unokája, Jókai Róza és férje Feszty Árpád házában lakott
200 éve, 1825. február 18-án született a nagy mesemondó, Jókai Mór. Rá emlékezve látogatunk el virtuálisan Budára a Jókai-kertbe, majd a következő részben a Jókai-villába. Jókai 1847-ben érkezett Pestre. Hat évvel később az Egy magyar nábob regényéért kapott honoráriumból vásárolt meg egy addig kőbányának használt telket a pestiek kedvelt kirándulóhelyén,
1941-ben egy ballagáson ismerkedett meg és szeretett egymásba a pesti Ács Éva és az újpesti Kohut László. A fiú készítette fel a lányt az érettségire. Néhány héttel később az orvosnak készülő Lászlót behívták katonának mint elitgimnáziumban érettségizettet karpaszományosi rangban. Rövid idő múlva azonban származása miatt munkaszolgálatossá fokozták le. A két
1945. január 31-én eltűnt Budán egy 71 éves művész. Egy barátja villájának pincéjében bujkált feleségével. A kényszerpihenő alatt írta visszaemlékezéseit. „… esztelenségében is példátlan az emberiség történetében” – vélte a második világháborúról. Miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az óvóhelyet. Azóta sem derült fény halála körülményeire. Tizenévesen szobrász
Az 1945 január végi napok a fővárosban az ostrom jegyében teltek, függetlenül attól, hogy a pesti oldalon véget értek a harcok. Az alábbiakban korabeli napló- és levélrészletekkel idézzük fel, hogyan éltek a város lakók ezekben a napokban. „Éjjel kettőkor nagy aknarobbanás, ide esett a kazánház ajtóba, az egyik katona súlyosan
Fasang Árpád zongoraművész javasolta, hogy január 22-e, a Himnusz születésnapja legyen a magyar kultúra ünnepnapja. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük és 2022-ben nyilvánították hivatalos állami emléknappá. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát egy nagyobb kézirat részeként Szatmárcsekén. A költeményt az Aurora című folyóirat
A Levéltári egyperces régi budapesti korcsolyapályákra invitálja az olvasót. Száz évvel ezelőtt is a legnépszerűbb fővárosi korcsolyapályának a városligeti Csónakázó-tó befagyott vize bizonyult, A műjégpálya 1926-tól állt rendelkezésre. Az 1924-es karácsonyi napokban különösen sokan látogattak ki a pályára, közöttük Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter és családjuk is, akik
A Levéltári egyperces a „Mindenki karácsonyfája” történetét idézi fel. Mint köztudott, Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1828-ban. Közösségi karácsonyfa állításról – például árvaházakban – az 1860-as évekből maradtak fenn adatok. Ezeket nevezték szegény és árva gyermekek karácsonyfájának. Később a nőegyletek vették a kezükbe a szervezést és gyakran kötötték össze
A Levéltári egyperces a BFL épületeit és épületterveit bemutató sorozata eljutott a záró fejezetig, a Teve utcáig. – Az utolsó helyszín első terve: Teve u. 3. Ez a projekt messze nem ment olyan gyorsan, mint a Vizafogó-változat. 1997-ben készült egy összehasonlító tanulmány a GANZ „F” épület, a Vizafogó és az
A Levéltári egyperces a ’90-es évektől folytatja épületeinek és épülettervek bemutatását. A Vizafogó-terv, a majdnem megépült levéltár, 1993–1995 1993-ban készült egy előtanulmány a XIII. kerületi Vizafogóra építendő levéltárépületről. Az épületet 40.000 folyóméter irat befogadására tervezték. A korábbiakhoz képest ez a terv jutott a legközelebb a megvalósításig. Az Esztergomi út–Süllő utca–Párkány
A Levéltári egyperces Budán folytatja a BFL épületek történetét. A Heinrich István utcai épület továbbépítése, 1976–1978 Az épületben 1976-ban nyert elhelyezést a Levéltár. Néhány év múlva, az Örs vezér terére megálmodott „csodapalota” kivitelezésének elvetése után, több terv is született a hűvösvölgyi levéltárépület kibővítésére. 1976-ban két terv is készült: az egyik
A Levéltári egyperces az 1970-as évektől folytatja Budapest Főváros Levéltára épületeit és épületterveit bemutató sorozatát. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, 1971 A zsinagóga levéltárrá történő átalakítása a tervezés fázisáig sem jutott el. Már a tanács vezetői értekezletén elutasították a levéltár beadványát. Ugyanakkor ez az eset döntéshozatali szinten elindított egy folyamatot,
