Július 22-én Nagyváradon született Muráti Teodóra Aurélia néven Muráti Lili színésznő – valószínűleg 1911-ben. Előszeretettel fiatalította magát néhány évvel, s mivel az anyakönyveket őrző nagyváradi levéltár az első világháborúban leégett, lehetetlen a dátumot ellenőrizni. Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, ahol a vizsgaelőadáson nyújtott játéka után rögtön szerződést ajánlottak neki. Több színházban
1921. július 17-én született Szenes Hanna költő, brit ejtőernyős, Izrael egyik első nemzeti hőse. Versei a kötelező tananyag részei az izraeli iskolákban. Miután a Hanna név születésekor nem volt hivatalos, Anikó néven anyakönyvezték, de neve (például a hagyatéki leltárban) Anna változatban is előfordul. Jómódú értelmiségi családba született Budapesten. Apja, Szenes
Ezekkel a szavakkal köszönte meg nagyívű beszédében a betegen is szónokló Kossuth Lajos 1848. július 11-én az első népképviseleti országgyűlésnek, hogy Nyáry Pál „Megadjuk!” felkiáltása nyomán egyhangúlag megszavazták a 200 ezer újoncot és a kiállításukhoz szükséges 42 millió forintot. De hol is történt mindez? Az 1848. évi IV. törvény határozott
1957. július 2-án indult a Magyar Televízió első hírműsora, a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója. A rendszeres televíziózás a Magyar Rádiózás egyik főosztályaként május 1-jén kezdődött. Kezdetben csupán 8000 TV-néző volt, ami a hetvenes évek elejére kétmillióra nőtt. A TV-Híradó nevet 1958-ban kapta. Kiemelt cél volt a politikai agitációs
1046. június 27-én született I. (Szent) László király, akinek tisztelete máig töretlen. Műalkotások sora készült róla, közterek, intézmények viselik nevét országszerte. Lechner Ödön építészetének egyik kiemelkedő alkotása a Szent László-templom, a lovagkirály nevét viselő, X. kerületi téren. Mivel apjának, Lechner Jánosnak a Maglódi úton volt téglagyára, Lechner ekkor kőbányai lakos
A Régészet Napja nem hivatalosan bejegyzett ünnep, hanem a Magyar Régész Szövetség által a szakma népszerűsítése céljából mintegy évtizede életre hívott rendezvénysorozat. (2025-ben június 13–15.) Egypercesünk ebből az alkalomból nyújt ízelítőt Magyarország legnagyobb régészeti vállalkozásának, Aquincum feltárásának történetéből. A 742 ásatásból az első 1778-ra nyúlik vissza, amikor egy szőlősgazda római
1829. május 14-én született Pesten az egyesített főváros, Budapest első polgármestere, Kammermayer Károly. (Neve Kamermayerként is előfordul.) Fiatal jogászként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen, majd harcolt a szabadságharcban, a szolnoki, a hatvani, az isaszegi csatában és Budavár visszavételénél. Komárom után folytatta félbehagyott jogi tanulmányait. Tanulmányai befejeztével Buda város hivatalában
„Színpompás látvány fogadja a Ferihegyi repülőtér avatására érkezőket. A gyönyörűen újjáépített repülőtér épületét Lenin, Sztálin, Rákosi hatalmas képmásai, vörös és nemzeti színű lobogók ékesítik.” – tudósítottak a napilapok az 1950. május 7-i, vasárnapi megnyitóról. Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter avatta fel a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret. A kezdetek 1918-ra
55 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én rendezték meg először a Föld napját Denis Hayes, amerikai végzős joghallgató kezdeményezésére abból a célból, hogy ráirányítsák a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára. (Hayes később már a Stanford Egyetem vendégprofesszoraként Budapesten is tartott a témához kapcsolódó előadást.) 1990-ben Magyarország az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez,
1858. április 16-án született az akkor Zala megyéhez tartozó Alsólendván (ma Szlovénia) Mayer György néven Zala György szobrászművész, akinek köztéri szobrai ma is díszítik a fővárost. Pestre először a Mintarajziskola növendékeként érkezett. Külföldi tanulmányútjáról visszatérve bízták meg az 1885-ös országos kiállításon a szobrászati csoport rendezésével. Legismertebb műve a Hősök terén
Magyarország 2015-ben csatlakozott a „Lányok napja” mozgalomhoz, amely azzal a céllal jött létre, hogy megmutassa a lányoknak, fiatal nőknek, hogy a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és a matematika) területén a tudományos pályák nők számára is elérhetőek és hogy növeljék a nők arányát a természettudományos szakmákban. Közismert Karikó Katalin, az
Viták és tiltakozás ellenére 2025-ben sem törlik el a nyári időszámítást, amit először az Osztrák–Magyar Monarchiában és Németországban vezettek be még 1916-ban. A fővárosiak 1912-től igazíthatták óráikat a Magyarország legpontosabb órájának tartott időmérőhöz, a Múzeum körút 6–8. szám alatti Műegyetem (később ELTE) falánál álló órához. Amikor a Műegyetem a Múzeum
1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. 18 évesen nyert felvételt a pesti Zeneakadémiára, ahol a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte el. Kezdetben zongoristaként aratott sikert, majd elindult népdalgyűjtő és alkotó korszaka. Budapesten 1909-ben kötött házasságot első, 1923-ban második feleségével. 1911-től kilenc éven át a ma már Budapesthez
Szobrász, grafikus, illusztrátor, akvarellista, aki kisplasztikáival és éremterveivel is maradandót alkotott. 1919. március 21. után a politika forgatagába csöppent. Nem titkolta, hogy támogatja a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság intenzív művészeti mozgalmat is jelentett. Ferenczy Béni aktívan részt vett a kor művészeti életében nemcsak alkotásaival, hanem szervezőmunkájával is. Arról, hogy a Művészeti
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik gyakran idézett helyszíne az Újépület, a Neugebäude, amelynek egyik északi udvarán, ahol most a Batthyány örökmécses áll, végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án. Az már kevésbé ismert, hogy az épület több ponton is kapcsolódik a forradalomhoz.
