Kategória: Levéltári egypercesek

Levéltári egyperces 2026/45. A Gárdonyi család – zenei hagyományok generációkon át

80 éve hunyt el dr. Gárdonyi Albert, a fővárosi levéltár egykori vezetője. A család életében a levéltár és a könyvtár mellett a zene is meghatározó szerepet játszott – és játszik mind a mai napig. Gárdonyi Albert 1904-ben vette feleségül Weigl Mária Hermina zongoratanárt, zongoraművészt. A család zenei hagyományát fiuk dr.

Levéltári egyperces 2026/44. Margitsziget, Budapest

1873. november 17-én nemcsak Pest, Buda és Óbuda egyesült, hanem az új fővároshoz csatolták az addig Pest vármegyéhez tartozó Margit-szigetet is. A magántulajdonban lévő sziget bevonását azzal indokolták, hogy „a városi területtől körülvett birtoktestet képez”, így Budapest kiegészítő része. Rendelkezett az egyesítésről szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk arról is, hogy

Levéltári egyperces 2026/43. A 70 évvel ezelőtti november 7-e

1956. november 7-e Budapesten a harcok és a hatalomátvétel jegyében zajlott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából ezért nem tartották meg a megszokott állami ünnepségeket: elmaradtak a díszrendezvények és a koszorúzások. Hajnalban szovjet harckocsik kíséretében Budapestre érkezett Szolnokról Kádár János és leendő kormányának több tagja. Az új hatalom központját

Levéltári egyperces 2026/42. Körösfői-Kriesch Aladár budapesti alkotásai

1863. október 29-én Budán született Körösfői-Kriesch Aladár, a Gödöllői Művésztelep meghatározó alakja. A főváros lakója is volt, és számos megbízás is Budapesthez kötötte: monumentális falképek, üvegfestmények és iparművészeti alkotások őrzik művészetének emlékét. Ezek közül a leghíresebbek az Országház Vadásztermében, az egykori képviselői étteremben látható nagyméretű freskói, a Halászat a Balatonon

Levéltári egyperces 2026/41. 1956 fotói

70 éve tört ki Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc. Levéltárunk az 1956-os eseményekről rengeteg iratot őriz: a forradalom leverését követő megtorlások peranyagát, tanácsi szervek, fővárosi pártszervezetek és magánszemélyek iratanyagát. Az alábbiakban négy fotógyűjteményünkből válogattunk képeket, amelyek illusztrálják a forradalom nevezetes és kevéssé ismert eseményeit. Az utcai harcok nyomán megsérült

Levéltári egyperces 2026/40. A totó

1947. október 19-én Európában hetedikként indult magyarországi útjára a totó. Kezdetben a Postatakarékpénztár keretein belül működött, majd az Országos Takarékpénztár 1949-es megalakulását követő évben átkerült az OTP-hez. Nagy erőkkel készült az ország a háború utáni első olimpiára, az 1948-as londonira. Több európai ország példáját követve a magyar sportolók részvételi és

Levéltári egyperces 2026/39. Zrumeczky Dezső

Október 4-én, az Állatok világnapján sokan kilátogatnak a Fővárosi Állatkertbe, amelynek mai képét a csőd után 1912-ben befejezett átépítés határozza meg. A tervezéssel 1908 augusztusában Kós Károlyt bízták meg, a munka azonban két építész műve több más épülethez hasonlóan: az óbudai református parókia, az Áldás utcai iskola és a Wekerle-telep

Levéltári egyperces 2026/38. Botrány az Operaház megnyitóján

1884. szeptember 27-én hatalmas várakozás előzte meg az Operaház ünnepélyes megnyitását. A rendőrség már délután kordont állított fel, hogy a kocsik és a gyalog érkezők el tudjanak jutni az épületig. Hét órakor már nemcsak a Sugár út, de a környező utcák is megteltek emberekkel és kocsikkal. A pesti tömeg meg

Levéltári egyperces 2026/37. Puskás Tivadar Telefonhírmondója

1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar. Bár nevét sokan a telefonhálózat feltalálójaként ismerik, ezt hiteles források nem támasztják alá. Viszont a világszerte telefonáláskor használt „halló” szó Edison visszaemlékezése szerint is a telefon tesztelésekor elhangzó, Puskás által használt „hallom” szóból ered. Puskás önálló találmánya és szabadalma a telefonhírmondó. 1893. február

Levéltári egyperces 2026/36. A kelenföldi református templom

1926. január elsején jött létre a Budapest-Lágymányos-Kelenföldi Missziói Egyházközség, amely így az idei évben ünnepli megalapításának 100. évfordulóját. Az alapítást követően felajánlott ugyan a Főváros egy telket a gyülekezet számára, ők azonban megfelelőbbet kerestek és találtak is a Lágymányos városnegyed eme jobbára még beépítetlen részén. Budapest Székesfőváros pénzadománnyal járult hozzá

Levéltári egyperces 2026/35. Az utolsó budai pasa

1686. szeptember 2-án ért véget a Buda visszafoglalásáért vívott ostrom. A várat az albán származású, ekkor 70 éves Abdurrahmán Abdi Arnaut, a budai vilajet utolsó helytartója védte a nemzetközi keresztény sereg ellen. Elmúlt 50 éves, amikor janicsárként belépett az oszmán hadseregbe. Tekintélyét Krétán a velenceiek elleni háborúban érdemelte ki. Az

Levéltári egyperces 2026/34. A mohácsi csatamező – terepasztalon

A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltárában, az egykori mikrofilmolvasó termében egy mintegy tíz négyzetméteres dioráma idézi fel az 1526. augusztus 29-i ütközet eseményeit. A terepasztal nem pusztán a csata látványos megjelenítésére szolgál: a korszak hadviselésének, a részt vevő seregek felvonulásának és az ütközet egyes szakaszainak szemléltetését is

Levéltári egyperces 2026/33. Viták a régi augusztus 20-i tűzijátékokról

Már a két világháború közötti években is viták tárgyát képezte az augusztus 20-i ünnepségek fénypontja, az esti tűzijáték, amely 1927-től visszatérő része az ünnepnapnak. A Gellért-hegyről 22 órakor indították, és divat volt sétahajón gyönyörködni benne. A ’30-as években a Szent István-hét programkínálatát gazdagította. A MÁV különvonatokat állított be a vidéki

Levéltári egyperces 2026/32. Xántus János

160 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert. Egyik kezdeményezője és egyben első igazgatója Xántus János lett. Rendkívül sokoldalú tevékenységét szinte lehetetlen teljeskörűen felsorolni: természettudós, néprajzkutató, jogász, író, topográfus, meteorológus, gyűjtő, kutató, 1848-as honvéd hadnagy, utazó, az USA tengerészet mérnöki karának kapitánya,a washingtoni Tengerészeti Minisztérium titkára,

Levéltári egyperces 2026/31. Eötvös Loránd

1848. július 27-én született Budán, a Svábhegyen Eötvös Loránd fizikus, feltaláló, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. Édesapja, Eötvös József töltötte be az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztját. Fia, Loránd 1894–95 között követte őt a bársonyszékben. Loránd tanulmányait a pesti piarista gimnázium után a pesti egyetemen folytatta. Jogot