Mit keres egy kecskeméti ház a fővárosban? Hogyan lehet, hogy egy városnak egy másik városban nemcsak telke, de bérháza is található? A földesúri kiváltságokat szerző alföldi mezővárosok, köztük Kecskemét is, a török korban elnéptelenedett puszták és más birtokok megszerzésére törekedtek, hogy azok segítéségével megőrizhessék versenyképességüket és függetlenségüket. Kecskemét még a
Amikor Kunkel Imre 1887-ben megállapodott Beniczky Gábor földbirtokossal, hogy a cinkotai uradalomból területet vásárol, egy önálló település létrejöttét alapozta meg, amely ma Budapest egyik legfestőibb és legegységesebb arculatú városrésze, Mátyásföld. A község születése az ide tervezett nyaralótelephez kötődik. Kunkel egy civil társulást hozott létre e célból, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét,
A dualizmus korabeli Budapest számos művészcsalád otthona volt. Közülük a Lechnerek építészetükkel is hozzájárultak a lendületesen fejlődő városkép kialakításához. Lechner Ödön (1845–1914) iskolateremtő művészetének az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet vagy a Postatakarékpénztár színes, kerámiákkal díszített épületei köszönhetők. Unokaöccsei közül ketten is építészek lettek, Lechner Jenő (1878–1962) és öccse, Loránd
Budapest egyik legszebb, külső szakaszán előkertes beépítésű útvonalának, a Thököly útnak a ma 61. szám alatt található telkét 1910. szeptember 6-án vette meg Pápai Manó varrógép-nagykereskedő és felesége, Weis Etelka. A telekkönyvi kimutatás szerint 1912-ben kétemeletes nyaralót építettek rajta. A levéltári dokumentumok szerint a tervezője Ybl Lajos építész, Ybl Miklós
1805-ben József nádor szabályozási tervet készíttetett Hild Jánossal, és 1808-ban létrehozta Pest város Szépítő Bizottmányát, amivel nemcsak a fejlődő város szerkezetét, de egységes képét is kialakította. (Ezért a nádorról gyakran palatinus stílus néven illették a klasszicizmust.) Az új építkezések sorába illett az egykor a Belvárosi templom mögött álló, a középkori
A dualizmus kora (1867–1918) a magyar városház-építkezések virágkora, a fővárosnak, Budapestnek azonban, más európai nagyvárosoktól eltérően, nem épült ekkoriban önálló székháza. A Steindl Imre tervei szerint az V. kerületi Váci utcában épített pesti Új Városháza épületét 1867-ben meghozott döntések alapján kezdték el építeni 1870-ben, eredetileg Pest város törvényszéke számára. Az
Május 24-én ünnepeljük az Európai Nemzeti Parkok Napját annak emlékére, hogy 1909-ban e napon nyíltak meg az első nemzeti parkok Európában. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a természeti értékek védelmére. Pest egyik első közparkjának területét Orczy Lőrinc vásárolta meg 1783-ban, ahol kisebbik fia, Orczy László angol park típusú
1996 óta a Múzeumkert – valamint a Magyar Nemzeti Múzeum épülete – ad otthont a múzeumi világnaphoz kötődő Múzeumok Majálisának. A múzeum előtti területet az 1848. márciusi események kapcsán ismerjük. Parkosítása csak évekkel később kezdődött. Kubinyi Ágoston múzeumigazgató hiába kért az államtól anyagi segítséget, ezért a költségek fedezésére az 1850-es
Május 8-a a Vöröskereszt világnapja annak emlékére, hogy 1828-ban ezen a napon született a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója Henri Dunant. Magyarország 1881-ben csatlakozott a szervezethez a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven. A század végén határoztak a székház építéséről. Az építkezés költségeit az egylet tartalékalapjából kívánták előteremteni, a bevételeket –
125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet „A tánczot”. A fekete-fehér némafilm tulajdonképpen nem egy összefüggő filmalkotás, hanem 24 rövid, dramatizált, színészekkel forgatott, játékfilmes elemeket is felvonultató jelenetet magába foglaló „kinematogram”. A film eredetileg mozgóképes illusztrációnak készült az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához. Az ókortól a
1886. április 25-én született Budapesten a Györgyi–Giergl művész- és építészcsalád egyik tagja: Györgyi Dénes. Dédapja Giergl Alajos ezüstműves, nagyapja Giergl Györgyi Alajos festőművész, apja Györgyi Kálmán iparművész, szakíró, nagybátyja Györgyi Géza építész, sőt még egy építész volt a rokonságban: Giergl Kálmán. „A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ
1874. április 17-én szentesítette Ferenc József a tízes felosztású mértékrendszer bevezetéséről rendelkező törvényt. Az új mértékeket 1876. január 1-jétől kellett kötelezően használni Magyarországon. A jogszabály kimondta, hogy a távolságmérés alapja a méter, a súlymérésé a kilogramm, a térfogaté a liter. Meghatározták, hogy az erőmérték egysége a lóerő, amely 75 kg-nak
– Játék és muzsika tíz percben. Czigány György (1931. augusztus 12. – 2026. április 6.) szerkesztő meggyőzte a Magyar Rádió vezetőségét arról, hogy legyen egy élő, klasszikus zenei ismeretterjesztő műsor a rádióban. 1969. március 3-án csendült fel először Tamássy Zdenko szignálja a Kossuth Rádióban, és ezt követően még 9725 alkalommal
1735. április 8-án hunyt el Rodostóban a 350 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc. Kívánságának megfelelően testét Isztambulban anyja, Zrínyi Ilona mellé, szívét a franciaországi Grosbois-ba temették. Hamvai hazahozatalát már a reformkorban felvetették, de csak a század utolsó évtizedeiben nyílt erre reális lehetőség. Az újratemetés kérdése évtizedekig áthallásoktól sem mentes
1970. április 2-án a decemberi határidőt 6 hónappal előre hozva még az április 4-i ünnep előtt avatták fel ünnepélyes keretek között a kelet-nyugati földalatti gyorsvasút, későbbi nevén a 2-es vagy piros metró első szakaszát a Deák tér és a Fehér úti végállomás között. Ez utóbbi később az Örs vezér tere
