Szakrális művészet levéltári forrásai
2026. szeptember 15. (kedd) 10 – 13 óra
Előadások a Gárdonyi Albert teremben:
- Simon Katalin: Ünnepek és körmenetek a barokk kori Budán
- Kún Emese: „Kőbe foglalt ima” – Medgyaszay István templomépítészete
- Biró Aurél: A Magyar Szentföld-temploma
Tematikus raktárséta: eredeti tervek, iratok bemutatója
Programunk a fesztivál oldalán: https://ars-sacra.hu/prg.php?prgid=8604
Az előadások összefoglalói:
Simon Katalin: Ünnepek és körmenetek a barokk kori Budán
1686. szeptember 2-án szabadult fel Buda az oszmán uralom alól. A város újjáépítése, új lakók betelepítése mellett a katolikus hitélet fellendítése is kiemelt feladatnak számított. A 18. század folyamán Buda életében jelentős szerepet játszottak az egyházi évhez kapcsolódó ismétlődő-, valamint az egyedi, különleges eseményekről megemlékező, körmenetekkel tartott ünnepek. Kiindulópontjuk rendszerint a város szakrális központja, a Nagyboldogasszony-templom volt. Az előadásból megismerhetjük a barokk kori Buda főbb ünnepeit és az azokhoz kapcsolódó körmenetek rendjét, menetét.
Kún Emese: „Kőbe foglalt ima” – Medgyaszay István templomépítészete
Budapest Főváros Levéltára 2020 óta őrzi letétként Medgyaszay István (1877–1959) építész páratlanul gazdag irat-, terv- és fotóhagyatékát. Medgyaszay igen sokoldalú alkotó volt, és életművében a szakrális építészet kiemelt helyet kapott. „Ez a túloldali kis templom egyik megkövült imádságom” – írta 1914-ben kedvesének, Martinovich Gabriellának egy képeslapon, mely a rárósmúlyadi templomot ábrázolta, a történelmi Magyarország első vasbeton templomát. Sorainak hangvétele tükrözi személyes viszonyát a templomépítészethez. Eredetileg evangélikus vallású volt, később reformátusra tért át, de eszméi, építészetében megtestesült gondolatai univerzálisak, és leginkább a néprajzi gyűjtőútjainak tanulságaiból táplálkoznak. Az előadás ebbe a bensőséges világba és műveinek utóéletébe kíván betekintést nyújtani azoknak, akik ellátogatnak hozzánk.
Biró Aurél: A Magyar Szentföld-temploma
Az első magyar szentföldi tervet a ferencesek a Rózsadombon képzelték el. Mivel ez a terv nem valósult meg, emiatt a ferenceseknek újabb helyszínt kellett keresniük. Végül Hűvösvölgyben a Heinrich István út 5. és a 3. számú telket sikerült megszerezniük vásárlás útján. A templomépítéshez szükséges pénz nagy részét a hívek adományai tették ki. A tervezésre Molnár Farkas kapott megbízást. Az elképzelés alapján a palesztinai Szentföldön fellelhető legfontosabb szent helyeket hatalmas bazilikába foglalják össze olyképpen, hogy ezek, mint kápolnák illeszkedtek volna bele az építendő templomba. A tervezett 21-ből 7 kápolna készült el. Az 1951-es államosítás után az épületet különböző vállalatok használták, míg a Budapest Főváros Levéltára az 1977-ben vette birtokba, amit 2004-ig használt.
A meghívó pdf formátumban elérhető itt.
Az esemény nyilvános és ingyenes. Kép- és hangfelvétel készülhet. A helyszínek akadálymentesen közelíthető meg. Regisztrációt nem kérünk, de a raktársétához a pr@bparchiv.hu email címen kérjük a résztvenni kívánók számát jelezni szíveskedjenek.
