1863. október 29-én Budán született Körösfői-Kriesch Aladár, a Gödöllői Művésztelep meghatározó alakja. A főváros lakója is volt, és számos megbízás is Budapesthez kötötte: monumentális falképek, üvegfestmények és iparművészeti alkotások őrzik művészetének emlékét. Ezek közül a leghíresebbek az Országház Vadásztermében, az egykori képviselői étteremben látható nagyméretű freskói, a Halászat a Balatonon és Bölényvadászat címmel (más címeken is utalnak rájuk), amelyek megfestésére 1898-ban kérték fel.

Szintén jelentős megbízást jelentett a Zeneakadémia díszítése. Az emeleti előcsarnokban A művészet forrása, a földszinti előcsarnokban pedig az egyházi és a világi zenét szimbolizáló freskói kaptak helyet. Ezek 1907-re készültek el.

Körösfői-Kriesch a főváros más épületein is otthagyta keze nyomát. Üvegfestményei egykor az Erzsébet téri, a második világháború után lebontott Nemzeti Szalont díszítették. Bárczy István, Budapest polgármestere, pedig vele terveztette meg fogadószobáját. A Kerepesi úti temető – mai nevén Fiumei úti sírkert – 1904 és 1908 között épült árkádjainak kupoláit többek között Róth Miksa és Körösfői-Kriesch Aladár mozaikjai díszítik. (Az ő földi maradványai Gödöllőre történő áttemetéséig a Farkasréti temetőben nyugodtak.)

Későbbi munkái közé tartozik a Színiakadémia Egressy termének tanítványaival közösen készített falfestése (1916) és a Mester utcai kereskedelmi iskola freskóinak 1917-es terve. Az Egyetemi templom mellett álló Központi Papnevelő Intézet oratóriumában 1918-ban készített, A jó pásztor című tervei nyomán készült üvegfestményt életműve egyik fő alkotásának tartják.

Fővárosi tevékenységének fontos része volt az oktatás is. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában előbb tiszteletdíjas, majd 1920-tól rendes tanárként tanított. Bár neve elsősorban Gödöllőhöz kötődik, budapesti alkotásai sokoldalú művészetének máig fontos emlékei.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Portréja (Wikipédia)
-A művészet forrása, a Zeneakadémia freskója (Wikipédia)
-Egyházi zene, a Zeneakadémia freskója, Magyar Iparművészet, 2013 / 8. szám, 16. p.
-Bárczy István fogadószobája. A Ház, 1909, 190. p.
-A zebegényi templom freskóit tervei alapján tanítványai festették. In: Fabó Beáta – Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Bp., 2014, Budapest Főváros Levéltára. 65. p.
-Átalakítási terv, Nap utca 13, 1877. BFL Tervtár. In: Brunner Attila: Körösfői-Kriesch Aladár – Egy festő fővárosi lakásai. Budapest, 2020. 6. sz. 13. p.
-Műteremházának tervei, Eszter utca 1. – Szemlóhegy utca 2. sarok., 1899, BFL Tervtár. U.o. 14. p.