A Fuggerek magyarországi rézüzlete és a budai udvar

A késő középkor és kora újkor gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb kérdése, miként fonódott össze a pénz, a politika és a hatalom. A Fugger család története erre kínál kivételes példát: az augsburgi kereskedő- és bankárdinasztia nemcsak Európa egyik leggazdagabb vállalkozásává vált, hanem uralkodók és egész országok sorsát is képes volt befolyásolni. A Magyar Királyság esetében különösen látványos ez a hatás, hiszen a Fuggerek a Thurzókkal közösen kiépített rézüzlet révén mélyen beágyazódtak a gazdasági és politikai rendszerbe. Budai jelenlétük, hitelezési tevékenységük és a királyi udvarhoz fűződő kapcsolataik révén nemcsak kereskedelmi szereplők voltak, hanem a korszak pénzügyi infrastruktúrájának kulcsszereplői is. Ez az epizód arra világít rá, hogyan vette ki részét egy korai globális kereskedőcsalád a magyarországi rézbányák működtetéséből és miként befolyásolta tevékenységével a korabeli magyarországi eseményeket.

Kenyeres István 1972-ben született Budapesten. A Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban érettségizett. 1996-ban történelem, 1997-ben pedig levéltáros egyetemi diplomát szerzett, doktori disszertációját 2003-ban védte meg. Főbb kutatási területe a kora újkori gazdaságtörténet. 1990–1991-ben Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, 1994-ben került Budapest Főváros Levéltárába, mint levéltári kezelő. 2013 óta a BFL főigazgatója. Több folyóirat és évkönyv szerkesztője (Századok, Fons, Urbs, Hungaricana, Levéltári Szemle.). 1995 óta tart kurzusokat az ELTE-n, amelynek 2013 óta címzetes egyetemi docense, 2014-től a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetem tanára. Számos rangos hazai és nemzetközi szakmai bizottság tagja, 2016 óta a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke.

A beszélgetés meghallgatható Spotify és YouTube csatornáinkon.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint
Technika: Holozsai Ádám