Újpest csakugyan új a főváros környéki települések sorában. Az egykori megyeri puszta homokos területét birtokosa, Károlyi István parcelláztatta az 1830-as években, és 1840-ben lett önálló településsé. 1850-ben még csak 673 fő lakott itt, húsz év múlva azonban ennek tízszerese, a népességszám pedig ezt követően minden évtizedben szinte megduplázódott, az 1900. évi népszámlálás majdnem 42 000 főt talált itt.

Ez az egyedülálló, rapid urbanizáció a főváros közelségének is köszönhető, ami előnyt és hátrányt jelentett egyszerre. A tőke és a lakosság gyors bevándorlásának, a vasútnak és a kikötőnek köszönhetően Újpest hamar gyárvárossá nőtt, a fővároshoz csatolását a helyi elit már az 1890-es években fölvetette. A település közjogi állása, közigazgatási besorolása nagyközség volt. Újpest a városi címet 1907-ben kapta meg, ezzel autonómiája kiterjedtebb lett.

Az alig több mint fél évszázadot felölelő városfejlődés monumentális emléke Újpest egykori székháza, amely 1899–1900-ban épült fel Hegedűs Ármin székesfővárosi mérnök és Böhm Henrik építészek tervei alapján. (A pályaműhöz használt jeligéjük inkább a városháza épülettípusára, mintsem a város történetére utalhat: „Évszázados múlt után”; miként az épület bejárata fölött őrködő Roland lovag szobra is a középkori városházákat idézi.)

A kétemeletes, francia neoreneszánsz és gótikus elemeket egyaránt felmutató épület 400.000 koronás építési költsége többszörösen túltett a korabeli községházák szokásos főösszegén. A kivitelezést Scheibel Gyula helyi építőmester irányította.

Plasztikus dekorációjában szecessziós elemek is találhatók. A gazdag díszítés következménye, hogy a kortársak a magyar címert körülvevő ékítményeket félreértették. A lapok által botránnyá dagasztott ügyről Toldy László, a székesfőváros levéltárnoka készített jelentést 1900. május 19-én, amelyben a motívumot művészi szempontból megengedhetőnek, címertanilag azonban hibásnak vélte. A címer fölötti (hercegi) koronadíszítmény és a hűséget jelképező kutyafej eltávolítását javasolta, a címer fölé ugyanis – még az ornamentikában is – a Szent Koronának kellett kerülnie. Miután a törvényhatóság és a belügyminiszter is az államjelkép szigorúan helyes használatához ragaszkodott, a stukkómotívum meghagyása mellett végül a címeren változtattak.

Brunner Attila

Illusztrációk:
Az újpesti városháza épülete, Thaler Tamás felvétele (Wikimedia Commons)

Az újpesti városháza képes levelezőlapon, Szentirmay Tibor gyűjteményében (Budapest Főváros Levéltára)