1876. január 28-án este ¾ 11-kor életének 73. évében szívinfarktus következtében elhunyt Budapesten a „haza bölcse”. Bár hosszabb ideje betegeskedett, halálhíre mégis sokkolta a fővárost. Másnap, 29-én gyászlobogók lengtek városszerte, és még aznap Budapest főváros törvényhatósága rendkívüli közgyűlést hívott össze. Ráth Károly főpolgármester gyászbeszéde után az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg, és bizottságot állítottak fel a gyászszertartás szervezésére. Továbbá döntöttek egy Deákot megörökítő „dics-szobor” felállításáról a fővárosban, s ehhez 20.000 forinttal járultak hozzá.

Batthyány Lajos 1870-es újratemetése  után Deák búcsúztatója volt a második a nagyszabású, barokkos pompával megrendezett dísztemetések sorában. 1876. február 3-án elmaradtak a bálok, a farsangi mulatságok, a Nemzeti Színház előadásai, és zárva maradtak a hivatalok, a boltok. A nagy hideg ellenére hatalmas tömeg gyűlt össze, még a menet útján fekvő házak ablakait is kibérelték az emberek, hogy láthassák a Deák holttestét szállító halottaskocsit rajta négy koszorúval, amelyből egyik a fővárosé volt. A menetet katonaság sorfala biztosította. A „nemzet prókátorának” utolsó útja az Akadémia oszlopcsarnokából indult. A ravatalnál Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét. A gyászmisét Simor János esztergomi hercegprímás celebrálta.

„Deák Ferencz emlékének törvénybe igtatásáról” az 1876. évi III. törvény rendelkezett. Az előterjesztést élénk parlamenti vita követte. Tisza Kálmán ellenzéke a nagy államférfi érdemei elismerése mellett azt kifogásolta, hogy az elismerést a „törvény erejével és autoritásával” akarják törvénybe foglalni. Szerintük ez Deák felfogásával ellentétes.

Gerster Kálmánnak, a Deák-mauzóleum tervezésére kiirt pályázat nyertesének művét a Fiumei úti temető legmagasabb pontján 1887 májusában avatták fel. A mauzóleum gondozásával a fővárosi tanácsot bízták meg, és a koporsó kulcsait a fővárosi törvényhatóság levéltárában helyezték el.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Deák szobra a Lloyd-palota előtt a Széchenyi (korábban Ferenc József) téren, 1896, BFL XV.19.d.1. 1 026, Klösz György fotója
-Deák-mauzóleum, XV.19.d.1 7 005, Klösz György fotója
-A mauzóleumot átveszi a főváros, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei. 1887. június 1-i közgyűlés. 5. p.
-Deák szobája, amelyben meghalt a IV. (ma V.) kerületi Egyetem tér 2. szám alatt. Vasárnapi Ujság, 1876. február 13. 1. p.
-Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei. 1876. január 29-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. 16. p.
-A mauzóleum 1903-as felújításának költségeiről. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei. 1903. május 27.  666. pont, 260. p.