1874. április 17-én szentesítette Ferenc József a tízes felosztású mértékrendszer bevezetéséről rendelkező törvényt. Az új mértékeket 1876. január 1-jétől kellett kötelezően használni Magyarországon. A jogszabály kimondta, hogy a távolságmérés alapja a méter, a súlymérésé a kilogramm, a térfogaté a liter. Meghatározták, hogy az erőmérték egysége a lóerő, amely 75 kg-nak 1 másodperc alatt 1 méter magasságra emeléséhez szükséges. Nem tértek át a decimális rendszerre a „térmértékek” esetében, azaz továbbra is négyszögölben, lábban, árban, hektárban, mérföldben számoltak hivatalosan is egészen 1972-ig, bár már 1948-ban született ilyen irányú törvényjavaslat. A pénzrendszer viszont megelőzte a „métermértéket”, ugyanis a Habsburg Birodalomban – így Magyarországon is – 1857-ben bevezetett osztrák értékű forint immár nem 60, hanem 100 krajcárra oszlott.

1875-ben Kruspér István – a decimális mértékegységrendszer hazai elfogadtatásának fő szószólója – és Szily Kálmán képviselte Magyarországot a párizsi egyezményen, a „méter-konvención”, melynek célja egy nemzetközi méréstudományi intézet felállítása volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia csatlakozását gróf Apponyi Rudolf aláírása hitelesítette. A méter ősetalonját Párizsban őrzik, ehhez viszonyítják a többi országét. A magyar méter etalon rúdja a 14. számot kapta. A Magyar Nemzeti Bank őrizetében volt, amikor a második világháború végén is, amikor az aranykészlettel és a többi értékkel az aranyvonaton menekítették.

Állami póthitelt biztosítottak a mértékhitelesítő hivatalok számára szükséges minták és hitelesítési készletek beszerzésére. Az átállás nem ment zökkenőmentesen. A piacokon, az üzletekben az új mérőeszközöket hatóságilag ellenőrizték, hiányukat vagy a hitelesítés elmulasztását bírságolták. A szabók például gyakran rőfben számoltak, de a számlán már méter szerepelt. A budapestiek már akkor is viccel válaszoltak az újdonságokra: az új mértéket „métely” mértéknek nevezték, sőt versike is született:

„Szaladj, szaladj, jön a méter,
Haragos, mint Kuka Péter.
Mellette ballag a liter,
Mérges ez is kutyaliter.
Ott kullog a gramm is hátul,
Őrizkedjél a fogátul.”

Garami Erika

Illusztrációk:
-Budapest méterrendszerben készült kataszteri jellegű térképe, 1878 BFL XV.16.e.251/23 (hiányos)

-A métermértékek hitelesítéséért szedhető hatósági díjak, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1874. október 21.

-Tanácsi előterjesztés az 1876. január 1-én életbe lépő métermértékek alapján megállapított díjjegyzékek, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1875. december 1.

-A Duna-part partbérek 1876-ra méterek alapján, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876. április 7.

-Bérbe adandó fővárosi terület nagyságát méterben is tüntessék fel. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1884. január 24.

-Új számítás, régi számítás. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1876. január 26. 34.