Levéltári egyperces 2026/44. Margitsziget, Budapest

1873. november 17-én nemcsak Pest, Buda és Óbuda egyesült, hanem az új fővároshoz csatolták az addig Pest vármegyéhez tartozó Margit-szigetet is. A magántulajdonban lévő sziget bevonását azzal indokolták, hogy „a városi területtől körülvett birtoktestet képez”, így Budapest kiegészítő része.

Rendelkezett az egyesítésről szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk arról is, hogy a sziget „mindaddig, míg közmulató helyül szolgál”, mentesül a föld-, ház- és jövedelemadó után fizetendő városi pótadó alól. A tulajdonos – Habsburg József (Károly) főherceg – kisebb haszonvételekhez fűződő jogait ugyanakkor érintetlenül hagyták. Ezzel ismerték el, hogy a főherceg jelentős anyagi áldozatokat hozott a szigetért: parkosította, ritka növényekkel ültette be, és gondoskodott a fenntartásról. Az utak, a világítás, a vízvezeték és a partvédművek költségeit is ő viselte, miközben a szigetet megnyitotta a nagyközönség előtt. Mint a törvény indokolása megjegyezte, ilyen közparkkal kevés város dicsekedhetett.

A többféle néven – például Nyulak szigeteként – ismert területet a 17. században már Szent Margit szigeteként említették. 1790-től Palatinus- vagy Nádor-szigetnek is nevezték, utalva arra, hogy a nádor, illetve Habsburg főhercegek birtokában állt.

1873 körül a terület már népszerű volt a pihenni, szórakozni vágyók körében. Ybl Miklós tervei alapján felépült a Margit gyógyfürdő és az ivócsarnok, vendéglők, mulatók és kiépített sétányok várták a közönséget. 1869-től gőzhajóval is át lehetett kelni ide, a szigeten pedig lóvasút is közlekedett.

Az országgyűlési választókerületi hovatartozást az 1875. évi II. törvénycikk rendezte: a korábban a szentendrei kerülethez tartozó Margit-szigetet a lipótvárosi választókerülethez sorolta. Ezzel a Pest vármegyétől való elszakítás közigazgatási és választójogi értelemben is teljessé vált. A fővároshoz csatolás azonban nem jelentett tulajdonosváltást: a sziget továbbra is a főherceg birtokában maradt. A magyar állam csak 1908-ban vásárolta meg, hogy a köz számára biztosítsa.

Garami Erika

Illusztrációk forrása: Budapest Főváros Levéltára

Fotók: Klösz György, 1880–1890

Tervek: Ybl Miklós, 1867–1871

-József főherceg nyaralója a Margitszigeten, XV.19.d.1 06 036
-Fürdő, XV.19.d.1.06 028
-Margit fürdő alaprajz, XV.17.f.331.b 78/1
-Alsó vendégló, XV.19.d.1 05 100
-Nagyvendéglő, metszet, XV.17.f.331.b 80/14
-Nagyvendéglő, keleti homlokzat, XV. 17.f.331.b 80/17
-Nagyszálló, XV.17.d.1 06 035
-Nagyszálló, főhomlokzat déli oldal, XV.17. f.331.b 76/24
-Nagyszálló, főbejárat, XV.17.f.331.b 76/25a