Amikor Kunkel Imre 1887-ben megállapodott Beniczky Gábor földbirtokossal, hogy a cinkotai uradalomból területet vásárol, egy önálló település létrejöttét alapozta meg, amely ma Budapest egyik legfestőibb és legegységesebb arculatú városrésze, Mátyásföld. A község születése az ide tervezett nyaralótelephez kötődik. Kunkel egy civil társulást hozott létre e célból, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét, amely szinte teljesen önállóan, autonóm módon működött. Telket csak az egyesület tagjai vehettek, számukra szabályozták az építkezési feltételeket. Az építési terveket is az egyesület hagyta jóvá. A tagok villák sorát építették nyaraló céljára, és olyan nagy volt erre a kereslet, hogy a területet többször is bővítették, újabb részeket parcelláztak ki 1889-ben, 1897-ben, illetve 1899-ben. A telep központja az Ilona tér (ma Mátyás király tér) volt, szemközt az Erzsébet-ligettel.

Az 1880-as évek végétől épített villák építészeti szempontból is értékesek. Reprezentatív jellegüket tornyokkal, magas tetőzettel vagy más építészeti tagozatokkal hangsúlyozták. A korabeli középosztályból kikerülő tulajdonosok később már nemcsak üdülési célból vették igénybe az itt álló házaikat, sokat téliesettek. A legtöbb épületet Paulheim József (1848–1921) építőmester tervezte, sőt a kivitelező is ő volt. A házak körüli, az utcáról is jól látható díszkerteket a helyben működő kertészetek látták el növényekkel. A társasági élet helyszínei a vendéglő, a teniszklub és fürdő voltak.

A telep azt követően is zöldövezetnek számított, hogy 1950-ben Mátyásföldet a nyaralóteleppel együtt Budapesthez csatolták. Ma Budapest XVI. kerületének része. Történetében meghatározó, hogy 1916-ban a közvetlen szomszédságában repülőgépgyár és reptér létesült. A fennmaradt levéltári dokumentumok szerint a repülőtér központi épületét Sorg Antal jó hírű építőipari részvénytársasága kivitelezte. A reptér 1937-ben, a budaörsi reptér megnyitásával elveszítette jelentőségét, szerepét, és már 1948-ban úgy látták a városatyák, a terület nem fejleszthető. Később a szintén a XVI. kerületben működő Ikarus-gyár egyik telephelyévé lett.

Brunner Attila

Illusztráció: Szent-Istványi Dezső aviátor 1933-as felvételén jól látszik a repülőtér és a nyaralótelep (Fortepan)