1996 óta a Múzeumkert – valamint a Magyar Nemzeti Múzeum épülete – ad otthont a múzeumi világnaphoz kötődő Múzeumok Majálisának.

A múzeum előtti területet az 1848. márciusi események kapcsán ismerjük. Parkosítása csak évekkel később kezdődött. Kubinyi Ágoston múzeumigazgató hiába kért az államtól anyagi segítséget, ezért a költségek fedezésére az 1850-es években hangversenyeket szerveztek a díszteremben, valamint adománygyűjtésekkel is próbálkoztak. Voltak, akik nem pénzzel, hanem facsemetével járultak hozzá a Múzeumkert kialakításához. A befolyt összegből épült fel a múzeum háta mögött a kertészház, amely később a múzeum vendégházaként működött, ma pedig cukrászda.

Hosszas előkészületek után kezdődött meg a kert kialakítása. Az avató ünnepséget végül 1855 november végén tartották. Néhány évvel később padok, majd szobrok is kerültek a kertbe, először Berzsenyi Dánielé és Kazinczy Ferencé. A padok használatáért egy időben fizetni kellett. A jellegzetes vaskerítés Ybl Miklós tervei alapján készült. Végleges formáját 1880-ban nyerte el a Múzeumkert. Az őrzéssel veterán katonákat bíztak meg. A növények elé a 20. század elején a magyar és a latin nevüket feltüntető táblákat helyeztek el.

A „Muziban” játszódik Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk einstand jelenete. Az egyik szereplő, Pásztor Árpád Muzi címmel írt regényt Múzeumkertbeli gyerekkori emlékeiről. Mind a múzeum vezetéséhez, mind a napilapokhoz sok panasz érkezett a gyerekek hangoskodására, és a kertet gondozók munkájának minőségére.

Több jeles államférfi, művész és író gyászszertartásának színhelye volt a múzeum és kertje, így Kossuth Lajost, Jókai Mórt és Ady Endrét is innen kísérte a tömeg utolsó útjára. A II. világháborúban pedig aknavetők foglalták el a kertet, majd az elhunyt német és szovjet katonák holttesteit is ideiglenesen itt temették el. A ’40-es évek második felében egy részéből zártkörű sportpályát alakítottak ki.

A múzeum bal oldalán futó Bródy Sándor – korábban Sándor, illetve Sándor főherceg – utcában áll a régi Képviselőház (ma Olasz Kultúrintézet), így a kert a város egyik központja volt. Az épület, a park egy része a kerítéssel a 20.000 forintos bankjegyünk hátoldalán látható.

Garami Erika

Illusztrációk:

-A Magyar Nemzeti Múzeum a park részletével, Klösz György fotója, BFL_XV_19_d_1_06_048

-Arany János szobra, Klösz György fotója, BFL_XV_19_d_1_07_027

-Múzeumkert, 1939, Fortepan/Lehoczky Feodóra 159999

-Múzeumkert, háttérben a Kálvin tér, 1961 Fortepan/Ungvári György 189218

-Ybl Miklós kerítésterve, 1865 BFL XV.17.b.312 ÉB 404/1865/a

-Interpelláció a Múzeumkert nyitvatartásáról, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve, 1927. május 18. rendes közgyűlés