A Szent Szövetség 1815 óta fennálló rendszerét földrengésként rázták meg az 1848 tavaszán kirobbanó európai forradalmak. A népek tavasza során kártyavárszerűen remegtek meg vagy dőltek össze az addigi abszolutisztikus rezsimek e népfelkelések hatása alatt. A palermói (január 12.), a párizsi (február 22.), a bécsi forradalom (március 13.) után március 15-én Pesten is kitört a forradalom. Miközben az 1847-ben összehívott pozsonyi országgyűlés ülésein a liberális reformellenzék tárgyalásos úton ért el áttörést, és részben a pesti események jótékony politikai hátszelével élve kikényszerítette a polgári átalakulást lehetővé tevő törvények meghozatalát, addig Pest-Budán a márciusi ifjak vezetésével vér nélkül győztes tömegmozgalom a városi közgyűléssel és a Helytartótanáccsal fogadtatta el a tizenkét pontját.

A márciusi ifjak és a korszak vezető politikusainak gyakran idézett beszámolói, visszaemlékezései helyett jelen írásunkban a magyar forradalom kitörésének 178. évfordulóján a pesti események egyik kortanújának, Joseph Kehrer, pesti választott polgárnak máig kiadatlan naplószerű feljegyzéseivel foglalkozunk.

Nagy János cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán olvasható.