Levéltárunk legújabb, adatvizualizációs projektjével számos sajtóorgánum foglalkozott (linkek a hírben).

Az 1956-os forradalom és szabadságharcról megemlékező cikkünk második részében a megtorlás időszakából választottunk forrásokat. Ellenállásra buzdító röpiratok, a gyász hangjai, elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei a Levéltári Mozaikok legújabb számában.

A szőlő, a bor a filoxéravész pusztítása előtt központi szerepet játszott a budaiak és a többi Buda-környéki település lakóinak életében. Jókai Mór kapcsolata a budai szőlőműveléssel, Svábhegyen álló villája, a tabáni rácok által a 17–18. század fordulóján meghonosított kadarka közismert. A nagy budai szüreti mulatságok emléke és hagyománya, igaz, megkopva,

„A hajnal pírját az elesett hősök vére festi meg. Emlékezni fogunk rájuk örökké. Nemzeti ünnep lesz október 23. Leszállt az éj Budapestre. Most még sötétek az utcák, de hamarosan új fények gyulladnak ki, ifjúságunk, népünk keze nyomán, hogy hirdessék a független, szabad magyar nemzet boldogabb jövőjét.” – megemlékezésünk az 1956-os

Mi késztet egy köztiszteletben álló hivatalnokot arra, hogy önkezével vessen véget életének? Lukács Anikó főlevéltáros megemlékezése Barna Zsigmond fővárosi tanácsnok életpályájáról és 1883-ban bekövetkezett váratlan, a korabeli közvéleményt sokkoló haláláról.

Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal foglalkozik.

Nyomozzunk együtt! Szakolczai Attila főlevéltáros legújabb írásában egy 1957-es büntetőügyben keletkezett iratanyag elemzésével világít rá, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.

Szeptember elsején kezdetét veszi az új tanév. Az esemény apropóján Csiffáry Gabriella főlevéltáros idézi fel művészek, írók, költők és más közéleti személyiségek iskolai élményeit.

Újabb kötettel gazdagodott a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából sorozatunk: megjelent Nagy János Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen című kötete. A kiadványt a Mika Sándor Egyesülettel közös gondozásban adta ki Budapest Főváros Levéltára az egyesület induló, Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series III.

1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei hogy erőszakkal vessenek véget az ún. Prágai Tavasznak. Fehér Csaba főlevéltáros a BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat.

A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a projektet.

Mennyi utalást rejthet egy közjegyzői okirat? Hogyan kapcsolódik egy Budapesten feladott levél a szegedi Reök-palota építésének történetéhez? A Levéltári Mozaikok 15. számában Brunner Attila levéltáros a világhírű építész, Magyar Ede életművéhez kapcsolódó, eddig ismeretlen forrást mutat be.

A Lánchíd átadására 1849. november 20-án került sor, de ma is látható formáját 1852-ben nyerte el, majd az első világháború idején jött el az idő a felújítására. Alábbi írásunkban a híd történetének erről a jelentős, ám kevéssé ismert epizódjáról szólunk.