2020. november 11-én elindult a Budapest Főváros Levéltára és az Átló csapatának együttműködésében létrehozott oldal, amely Budapest azon közterületeit ábrázolja, amelyek névtábláin visszaköszönnek a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok nevei. A megvalósult projektről – a teljesség igénye nélkül – a következő sajtóorgánumok számoltak be: M5 kulturális híradó (04:05-től), welowebudapest.hu, pestbuda.hu, enbudapestem.hu, Magyar Nemzet, mult-kor.hu, Demokrata.
A projekt keretében 934 olyan fővárosi közteret gyűjtöttünk össze, amelyek névadója 1920-ban került elcsatolásra, vagy az összeomló Monarchia nagyságára (pl. Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (így például a középkori végvárak neveinek megjelenése, pl. Galambóc és Szabács utcák), esetleg az első világháborúra (Doberdó út) utalnak. Az adatvizualizáció során bemutatott térképeken a könnyebb értelmezés és a felhasználói élmény növelése érdekében a Főváros mai térképét, ezáltal az utcahálózat mai állapotát mutatjuk be.
A weboldal bal oldali részét Budapest interaktív térképe foglalja el, ahol a jobb oldalon futó leírásoknak megfelelő közterületek jelennek meg, más-más színekkel ábrázolva. Ha ilyenkor a kurzort az aktuálisan megjelenő közterületekre navigáljuk, egy felbukkanó információs buborékban a leírásnak megfelelő releváns adatokat tudhatunk meg az adott utcáról, térről, a névadó településről. A teljes interaktivitást, így a nagyítást, mozgatást engedélyező térképek minden esetben az egyes fejezetek végén, külön linken érhetők el.
A weboldal lényegi része három, egymástól jól elkülönülő fejezetre oszlik. Az első egység a közterületeket azok elnevezési ideje szerint csoportosítja: az olvasó itt megfigyelheti, hogy az egyes korszakok emlékezetpolitikai szemlélete mennyire tartotta fontosnak, hogy az elveszített Nagy Háború során elcsatolt települések vagy a dicső múltra utaló földrajzi nevek megjelenjenek Budapest utcanévtábláin. Ezek a határon túli elnevezések jellemzően egy terület felparcellázása után, új közterületek létesítésekor jelentek meg, ritkább esetekben már meglévő utcákat, tereket neveztek át. Ennek következtében alakult ki számos egyidős „utcabokor”. Ezeket a bokrokat gyakran egy tájegységről, nagytájról származó határon túli elnevezésekre keresztelték el. Ezen bokrokat ábrázolják a nagyítható térképillusztrációk is.
A második egységben aszerint csoportosítottuk a fővárosi köztereket, hogy a névadó település vagy földrajzi egység mely mai országhoz tartozik. Itt fej-fej mellett, magasan reprezentálva állnak a ma Romániához tartozó partiumi, bánsági és erdélyi valamint a ma Szlovákiához tartozó felvidéki elnevezések. Őket követik a ma Szerbiához, Ukrajnához, Horvátországhoz és Ausztriához tartozó nevek. Amennyiben egy utcanév névadója több mai államhoz is tartozik, úgy a További országok csoportjában kapott helyet: ilyen a legtöbb folyó (pl. Maros: Magyarország és Románia), egykori vármegyék (Szerém: Szerbia és Horvátország) stb. Ugyancsak e csoportban találjuk meg azon elnevezések, amelyek olyan országhoz tartoznak, amelyekhez túl kevés név tartozik (pl. Jablonka: Lengyelország). Itt is találhatunk utcanévbokrokat: az 1930-as években a XVIII. kerületben egymás mellett létrejött egy felvidéki és egy erdélyi bokor is.
A harmadik fejezet a névadó földrajzi egységek 1920 előtti vármegyéjét mutatja be: amennyiben az interaktív térképen egy adott közterületre helyezzük a kurzort, úgy az információs buborék megjelenése mellett csak az adott vármegyéből származó további utcák maradnak láthatók: így például ha a XIV. kerületi Újvidék térre kerül a kurzor, csak a Bács-Bodrog vármegyéből származó további utcák, terek jelennek meg. A leírás alatti interaktív térkép az 1920 előtti Magyar Királyság vármegyéinek reprezentáltságát mutatja be a fővárosi utcatáblákon: itt jól kivehető, hogy a legtöbb névadó földrajzi egység a felvidéki Szepes, a délvidéki Bács-Bodrog, és a székelyföldi Csík vármegyékből származik. Emellett egy második, kisebb térképen az elcsatolt települések előfordulásának utcanévként való előfordulásának gyakoriságát szemlélhetjük.
Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető.
Az adatgyűjtést és szakmai lektorálást Dr. Ternovácz Bálint főlevéltáros (BFL) végezte, a vizualizációt és a dizájnt Szabó Krisztián (Átló) és Bátorfy Attila (Átló) készítették, a fejlesztésért Szabó Krisztián (Átló) felelt. A térképillusztrációk összegyűjtésében közreműködött Hunyadyné Fabó Beáta főlevéltáros (BFL).
