Réges-régi fotón egy magabiztos, hetyke tekintetű férfi tekint ránk. Széles karimájú kalap, szépen fésült, kipödört bajusz, komoly tekintet, rejtélyes kis mosoly a száj szegletében… hát igen, ő Buffallo Bill, az amerikai nép legendás alakja. Hihetetlen történet az övé, mely, ha úgy vesszük, igazi sikertörténet….
De ki is volt valójából ez a regényekből s westernfilmekből ismert férfiú, a nők bálványa, aki a lovat is úgy tudta megülni, s hát a keze sem remegett meg, ha célozni kellett?
Buffalo Bill eredeti neve William Frederick Cody volt, és 1846. február 26-án született Iowában. Apja Isaac Cody születése után nem sokkal Kansas államba vándorolt, ahol a határ menti háborúk áldozata lett. Az árván maradt William tizenegy évesen kezdett el dolgozni. Sok mindennel próbálkozott, volt aranymosó, lovas futár, s mindeközben izgalmas kalandokban volt része. Mondják, hogy még tizennégy éves sem volt, amikor egy alkalommal 500 mérföldet is megtett egyfolytában. Az indián háborúk során pedig nyomkeresőként segítette a hadsereget. Az indiánoktól megtanulta a bölényvadászat fortélyait, és kamatoztatva ezt a tudást, vadásznak állt a nagy kelet-nyugati vasútvonal építésénél. Másfél év leforgása alatt 4280 bölényt is elejtett, ezért ragadt rá a Buffalo (Bölény) Bill név. De katonának sem volt utolsó. Tizenhat csatában vett részt az indiánok elleni hadjáratokban. Egyedülálló bátorsága megihlette az írókat is, többek között Edward Zane Caroll Judsont is, akit az olvasóközönség Ned Buntline-ként ismert, ponyvaregényeiben igazi legendát csinált Buffallo Bill alakjából. Élő példa is lehetne, hogy egy tollforgató hogyan csinál legendát egy hétköznapi hősből…
Egyszer még színdarabbal is megörvendeztette a közönséget az író, amelyben maga Bill alakította önmagát. S a színpadi produkciókból, lassan-lassan egy új műfaj született meg, a western-revü. A Buffalo Bill’s Wild West című produkciókban igazi indiánok s valódi cowboyok voltak a statiszták. Volt ott postakocsi támadás, rodeó, igazi csatatéri jelenetek… szóval minden, amivel a nagyérdeműt el lehetett kápráztatni.
Hát így kezdődött a legendás hős színészi karrierje, mely végül is örökre halhatatlanná tette.
Olyannyira népszerűek voltak ezek a látványos műsorok, hogy Buffallo Bill gondolt egyet, s járni kezdte velük a világot, s nem is akármilyen eredménnyel. Vadnyugati cirkuszával eljutott Magyarországra is. 1906-ban, alig egy hónap leforgása alatt 25 városban lépett fel Pozsonytól Brassóig. Megfordult Munkácson, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nagykikindán, Pancsován, Versecen, Aradon és Kolozsváron is. A több mint 480 statisztát színészt és kisegítő személyzetet megmozgató hatalmas vállalkozás jövedelmező volt, mert sokan voltak kíváncsiak az előadásokra. Igaz, profi reklámmunka előzte meg előadásaikat, mint ahogy profi szervezést igényelt az egész cirkuszi produkció megszervezése és lebonyolítása is. Három vagonban szállították az előadásokhoz szükséges állatokat és felszerelést. Éjjel utaztak s nappal előadtak. Soha nem volt vége… Igazi pihenés csak télen volt.
Egy-egy előadásra egyszerre 7500 nézőt befogadó sátrat építettek az ügyes kellékesek. A patkó alakú, fedett nézőtér előtt zajlódtak az izgalmasabbnál izgalmasabb produkciók.
De mit is láthattak ezeken a másfél-kétórás előadásokon a nézők? Igazi tüzér- és katonai gyakorlatokat, lótolvajok mesterkedéseit, ügyes mexikói lószelidítők mutatványait, céllövőmutatványokat, melyben maga Buffallo Bill is megmutathatta a tudományát, fiatal indiánok lóversenyét, de képviseltette magát itt mindenféle náció, az araboktól kezdve a japánokig bezárólag. A mellékmutatványos sátorban pedig varieté műsor várta a látogatókat.
Ahol megfordult a társulat, mindenhol nagy érdeklődésre számíthatott. A megtervezett koreográfia alapján lebonyolított produkciók megtették hatásukat. Kár, hogy a hivatalos sajtó és az irodalom képviselői nem fogadták kitörő örömmel Buffallo Bill vadnyugati show-ját!
Különös fintora az életnek, hogy a westernfilmek, melyeknek megszületése Billhez nevéhez fűződik, okozták vállalkozásának csődbejutását. Életét szegényen és magányosan fejezte be 1917-ben.
  Levéltárunkban bőséges iratanyag mesél nekünk Buffallo Bill budapesti szerepléséről. Megtudhatjuk, hogy a társulat 1906. június 16-24. között lépett fel a Budapest Tattersall Részvénytársaság által a Külső Kerepesi úton rendelkezésre bocsátandó területen. A területet csak 10 napnál rövidebb időszakra, 2000 koronáért kapta meg az amerikai cég, ezután minden napért újabb 200 koronát kellett volna fizetnie. Budapest Székesfőváros Tanácsa határozatában a Buffallo Bill’s Wild West című vállalkozásnak napi két előadást engedélyezett.
Munkatársunk, Perczel Olivér, levéltári források valamint a korabeli sajtó felhasználásával feldolgozta Buffallo Bill magyarországi szereplésének történetét.
 
Jelzet: BFL IV. 1407. b IX. 1922/1900