Budapest Főváros Levéltára elkötelezett a könyvek mellett, minden évben számos kötetet ad ki. Ezeket a köteteket a levéltárban a könyvesbolti árnál 30%-kal olcsóbban értékesítjük, és most a kedvezményes árból további 10% karácsonyi engedményt adunk. Levéltárunk pénztárában (Budapest, Teve u. 3-5) 2022. december 15-ig lehet kedvezményesen megvásárolni a kiadványokat, hétfőn és szerdán 9 és 16, kedden és csütörtökön 9 és 18, pénteken 9 és 13 óra között. December 16-tól január 9-ig a levéltár zárva tart, de a könyveink a könyvesboltokban is elérhetők.
Legújabb köteteinket kiemelten ajánljuk:
Bor mindenkor! Szőlőművelés, borkultúra a fővárosban a 17. század végétől napjainkig. Szerzők: Csiffáry Gabriella, Rácz Attila, Simon Katalin
Ahol ma házak állnak, ott egykor szőlőtőkék sorakoztak katonás rendben, szüreti mulatságokon ünnepelték évről évre az újbort, és innen látták el a kocsmák jelentős részét. Budapest Főváros Levéltára 2021-ben Bor mindenkor! címmel rendezett a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját bemutató kiállítást, amely nem mulasztott el foglalkozni a közelmúlt és a jelen fejleményeivel sem. A kiállításhoz készült gazdagon illusztrált katalógus szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt élvezetes olvasmány.
Elhallgatva. A háborús erőszaktétel története és megjelenítése. Szerk.: András Edit, Mélyi József, Pető Andrea
A történeti emlékezet nemcsak megérteni segít a múltat, hanem lehetővé teszi megváltoztatni a jövőt. Kötetünk egyfelől feltárja a nők elleni háborús erőszak történetét a késő középkortól a második világháborúig, másfelől végigkíséri a szexuális bántalmazás vizuális megjelenítésének képzőművészeti és filmművészeti formáit, ikonográfiáját és azok jelentését az ókortól napjainkig, valamint támpontokat nyújt a traumafeldolgozás lehetséges módjaihoz.
Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között
„Ránézünk egy emberre és valamilyen benyomásunk keletkezik róla, csinos, okos, buta, semmilyen, vagy van kisugárzása. Amikor elkezd beszélni magáról, megismerjük a hátterét, a gondolatait, feltárul a világ, amely egy kimondott szó mögött rejtőzik. Kiléphetünk a sztereotípiákból, és sokkal árnyaltabb képet kapunk róla, jót vagy rosszat, de gazdagot.
Így van ez a két világháború közötti templomépítészet világával is. Ha megismerjük a meg nem valósult gondolatokat, a finomságokat és főleg a miérteket, akkor sokkal közelebb kerülhet hozzánk ez a templomépítészeti korszak. Nem jobb vagy rosszabb lesz a képünk róla, hanem árnyaltabb, ezáltal szerethetőbb.”
Az 1956-os forradalom és hatása az Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Ungvári Levéltárában őrzött KGB-dokumentumok tükrében. Szerk.: Váradi Natália
A KGB (Állambiztonsági Bizottság) irányításával az 1956-os forradalom leverése után Magyarországról elhurcolt forradalmárokra vonatkozó dokumentumok feldolgozása sokáig váratott magára, még mindig sokan nem tudnak arról, hogyan zajlott a magyarok külföldre hurcolása. Hiánypótló kötetünk közel 350 eredetileg orosz nyelvű forrás segítségével tárja fel a megtorlásnak e fejezeteit. Kihallgatási jegyzőkönyveken, szolgálati feljegyzéseken, letartóztatási parancsokon, tanúvallomásokon, önvallomásokon, vádemelési határozatokon, a bírósági tárgyalások jegyzőkönyvein, szabaduló és rehabilitációs iratokon keresztül nyerhetünk betekintést a Magyarországról a Szovjetunióba deportált és a kárpátaljai magyarok sorsába.
Önéletrajz és filozófia. Tanulmányok Heller Ágnes emlékére. Szerk.: Kis-Jakab Dóra, Szücs László Gergely
A közelmúltban elhunyt Heller Ágnes (1929–2019), világhírű magyar filozófus sosem akart „muzealizált” szerző lenni. A róla szóló interjúregény (Bicikliző majom, 1998) és Heller privát filozófiatörténete (Filozófiám története, 2009) azonban jól jelzi, hogy intenzíven foglalkoztatta a kérdés: milyen narratívában mondható el életének és szellemi fejlődésének története. Az önéletrajz-probléma elméleti szinten is érdekelte, kötetünk tanulmányait Heller (ön)életrajzról szóló gondolatai inspirálták.
A kárpátaljai magyarok és németek internálása és deportálása 1944 és 1955 között. Szerk.: Olekszij Korszun, Kosztyó Gyula, Toma Katalin
A kárpátaljai magyar és német lakosság 20. századi történelmének tragikus fejezetei a mai napig alig-alig ismertek. Az áttörést 2022-ben hozta Olekszij Korszun ukrán történész forráskötete. Korszun az 1980-as években kezdte feltárni a helyi magyar- és németellenes szovjet erőszakszervezetek megtorlásait megőrző levéltári dokumentumokat. Számos olyan irathoz is hozzájutott, amelyek a mai napig nem érhetők el a tudományos kutatók számára. A több mint 500 forrásközlést tartalmazó kötetünk több évtized kutatómunkáját mutatja be.
