Budapest Főváros Levéltára, a Bárczy István Alapítvány és az ELTE Bölcsészettudományi Kar közös kiadásában megjelent Géra Eleonóra Erzsébet: A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686–1741) című kötete a Levéltár Várostörténeti tanulmányok sorozata 18. köteteként.

A kötet Buda példáján mutatja be a koraújkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak. Elválaszthatatlanul hozzátartoztak az olyan közösségi összetartást, a társadalom rendjének megerősítését szolgáló rituálék, mint a közös ünnepek, a tisztújítások, lakomák. A politikai kommunikáció hivatalos színterének egyértelműen a várásházát tekintették, de legalább ilyen fontos nyilvános terek voltak az informális eszmecseréknek helyet adó fürdők, fogadók és a lövölde.

A nyilvános terek használata gyakran eltért a maitól, a városházán például minden ősszel szőlőt préseltek. A városi tereket korrupt tanácsosok, elégedetlen polgárok, fogadóban hetvenkedő katonák, fürdőben verekedők, vásári tolvajok, éjszaka hangoskodó diákok töltik megélettel. Az 1739-es tabáni pestislázadás eseményeiből pedig megérthetjük, a hatóságok miért fordítottak kiemelt figyelmet a rend megőrzésére.

A szerző első Budával foglalkozó monográfiája 2014-ben jelent meg” Kőhalomból (fő)város”, Buda város hétköznapjai a 18. század elején címmel, majd ezt követte2019-ben a Házasság Budán, Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 című kötete.