Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv XV.

2021. december 02.
URBS XV
Ára: 
2500 Ft
Kiadás helye: 
Budapest
Kiadás éve: 
2021

Tisztelt Megrendelőnk!

A levéltár kiadványait kétféleképpen tudjuk Önhöz eljuttatni

  • személyes átvétel útján
  • postán

Kérjük, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót a megrendelés menetéről.

Postai úton

Postai kézbesítés esetén kérjük, hogy utalja át a levéltár bankszámlaszámára a megrendelni kívánt kiadvány(ok) árát + 1560 Ft postaköltséget. Amennyiben több kiadványt rendel, munkatársunk értesíti a postaköltség összegéről.

Budapest Főváros Levéltára bankszámlaszáma: 11784009-15490737 (OTP)

A megrendelő e-mail és a megrendelt kiadvány(ok) ellenértékének beérkezését követően intézményünk postára adja az elektronikus levélben szereplő címre a csomagot.

 

Személyes átvétel útján

A kiadványok személyesen átvehetők és megvásárolhatók Budapest Főváros Levéltára IV. emeleti pénztárában, a pénztári órák alatt:

Hétfő: 8.00–16.00
Kedd: 8.00–18.00
Szerda: 8.00–16.00
Csütörtök: 8.00–18.00
Péntek: 8.00–13.00

 

További felvilágosítás:
Tel.: +36-1-298-7520 
E-mail írásához kattintson ide.

 

 

 

Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2019-ben A városok jogi helyzete, országrendisége és hatalmi reprezentációja a közép- és kora újkorban címen rendezte meg a VII. Magyar Várostörténeti Konferenciát. Jelen kötet az ott elhangzott előadások alapján szerkesztett tanulmányokat tartalmazza.

A szabad királyi városok felemelkedése, a városi privilégiumok megszerzése mellett a szabad királyi városi lét kiemelkedően fontos tényezője volt a városok rendként való elismerése és működése. A kötetben megjelent tanulmányok a városok jogi állásával, lehetőségeivel, a rendiségben betöltött szerepével foglalkoznak; a középkori viszonyok arra a kérdésre keresik a választ, hogy vajon a 16. század első negyedéig a Magyar Királyság városai rendelkeztek-e egyáltalán országrendiséggel, és ezzel egybefüggően: rendelkeztek-e a városok ekkor országrendiséggel? Helytálló-e a késő középkori Magyarországon a szabad királyi város kifejezés? A kora újkorban a városok a rendek biztos tagjává váltak, viszont kevés befolyással bírtak; érdekvédelmük hatékonysága viszont a történetírásban tapasztalt korábbi negatív képpel szemben jóval nagyobbnak bizonyult, főként a 16–17. században. 18–19. századi szerepük azonban még mindig feltáratlan, a városi követek tevékenységét pedig nem ismerjük kellő mélységben – az erdélyi városok tekintetében e megállapítás hatványozottan igaz: számos nyitott kérdést rejtenek magukban az erdélyi városok jogi státusával és politikai lehetőségeikkel, korlátaikkal kapcsolatos ismereteink. Hasonlóképpen fontos lenne ezeket a kérdéseket megvizsgálni a Délvidék, Szlavónia és Horvátország eltérő közigazgatási keretei között működő városainak esetében is. A szabad királyi városi rangot elnyert települések számára az elnyert privilégiumcsomag az egyik legjelentősebb tényező volt. A városi polgárság roppant büszke volt a megszerzett vagy öröklött rangra, az elnyert önkormányzati jogokra, amit a reprezentáció különböző építészeti, művészeti, vizuális és szimbolikus elemeivel is kifejeztek. A középkortól jelenlevő heraldikai reprezentáció és az autentikus városi pecsét egyre szélesebb körű használata mellett a díszesen megépített városházák, a várost védő és reprezentáló városfal és tornyok felépítése, kibővítése és tudatos ékesítése kifejezte ezt a büszkeséget és a rendek között elfoglalt helyüket. Ugyanezt fejezte ki a városi tér tudatos alakítása és az alkalmi, ünnepi térhasználat hangsúlyosabbá tétele.

A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

nka_aktualis.jpg