A november 19-i Levéltári egyperces témája Erzsébet királyné emlékezete.

„Elnöklő főpolgármester úr tudtára adja a közgyűlésnek, miszerint felséges Királynénk folyó évi névnapi ünnepe alkalmakor a főváros közönsége nevében általa tolmácsolt üdv-, s szerencsekívánatát és hódolatát legkegyelmesebben fogadni méltóztatott”– jegyezték be Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvébe az 1874. esztendőben.

Kultusza már életében kialakult, de halála után erősödött meg igazán. Névnapjáról az 1860-as évek óta az országgyűlés mindkét háza is megemlékezett, ami 1898-ban hivatalossá is vált.

Budapesten számos köztér, építmény viseli Erzsébet nevét: híd, -kilátó, -telep, -város, körút, köz, tér, út, utca. A névadó lehetett a királyné, lehetett Szent Erzsébet is, de ez több esetben már nem deríthető ki. Az Erzsébet tér a császár és a császárné 1857-es magyarországi látogatása alkalmából kapta e nevet.

A városegyesítéskor választották le a VII. kerület egy részét, amely 1881-ben kérte, hogy Erzsébet királyné nevét vehesse fel. A válaszra nem kellett sokáig várni: a Budapesti Közlöny 1882. január 24-i száma szerint a fővárosiak kérelme alapján engedélyezték, „hogy a fővárosi VII. kerület, Királyné Ő Felsége tiszteletére, ennek legmagasabb hozzájárulásával »Erzsébet-város«-nak elneveztethessék.” A körút egy részének Erzsébet királynéról történő elnevezése 1879-re nyúlik vissza, vélhetően az uralkodópár ezüstlakodalma adta az alkalmat.

Az Erzsébet híd építésének pályázatát 1893-ben a Ferenc József híddal együtt írták ki. A régi hidat 1903-ban, az újat 1964-ben adták át a forgalomnak.

A főváros legmagasabb pontján épült kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Fotóinkkal az Erzsébet téren teszünk virtuális sétát. A képek (BFL XV.19.c.11) 1956 és 1961 között készültek.

Garami Erika