Levéltári egyperces a nyári időszámítás magyarországi történetéről

Bár az ötlet jóval korábban, angol nyelvterületen született meg, először 1916-ban Németországban, majd hamarosan az Osztrák–Magyar Monarchiában is az első világháború megszorításainak hatására vezették be. Akkor május 1-jétől szeptember 30-ig tartott az új időszámítás, amelytől nálunk csak a világítás terén 56 millió korona megtakarítást reméltek. Nem mindenki fogadta az új rendelkezést osztatlan lelkesedéssel. Aggódtak például a fővárosi színházak mondván, hogy a közönség nem szeret világosban színházba járni. Volt olyan vendéglős is, aki attól tartott, hogy forgalma csökkenni fog. 1921-ig minden évben volt nyári időszámítás, de annak kezdő- és záró napja eltért egymástól.

Budapesten az 1920-as évek végén többször felmerült a visszavezetés kérdése. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1928-as ülésén rögzítette a jegyzőkönyv: „A nyári időszámítás bevezetése Budapest kereskedőinek, iparosságának, tisztviselőinek, alkalmazottainak nagy érdeke. Budapest székesfőváros törvényhatósága a legsürgősebben foglaljon állást a nyári időszámítás bevezetése mellett és kérje fel a kormányt, hogy mielőbb a nyári időszámítást léptesse életbe.”

1941-ben, a második világháború idején vált ismét aktuálissá. Érdekes módon a közép-európai időre csak 1942. november 2-án tértek vissza, így másfél évig folyamatosan a nyári időszámítás maradt érvényben. 1943-tól 1949-ig minden évben, és valóban csak tavasztól őszig alkalmazták. Néhány év kihagyás után 1954 és 1957 között a munkanapok esti csúcsterhelésének enyhítése céljából állították át ismét évente kétszer az órákat. 23 évvel később, 1980-ban a villamosenergia fogyasztás csökkentése céljából vezették újra be – immár negyedszer.

Európában – így Magyarországon is – ettől kezdve általános lett a nyári időszámítás, amelynek hatékonysága a fogyasztási szokások változásai miatt mára megkérdőjeleződött.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Az ikonikus óra a Nyugati téren, 1936 Fortepan/Magyar Bálint 55582

–Természet Világa, 1919, 191. p.

-Előterjesztés a nyári időszámítás (ismételt) bevezetéséért Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésén 1928-ban

-Kállai Gyula megnyugtatja a Budapesti Nemzeti Bizottságot, hogy május 2-án vezetik be a nyári időszámítást, az nem fogja zavarni a május 1-i felvonulást.

–Ludas Matyi, 1993. 09. 25., 3. p.