Levéltári egyperces Arany Lászlóról

180 éve, 1844. március 24-én született Arany János fia, aki alig négyévesen vált ismertté a magyar irodalomban Petőfi Sándor versének köszönhetően:

„Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom…” (Arany Lacinak)

Az elismert költő nyomdokain felnőni nem lehetett egyszerű. Apja tanítója is volt egyben. László jogásznak készült, de már fiatalon nővérével, Juliannával népmeséket gyűjtött, az eredmény Eredeti népmesék (későbbi Magyar népmesék) címmel jelent meg. Verseket, esszéket és kritikákat írt. Lermontov, Puskin, Shakespeare és Moliére műfordításai fűződnek nevéhez.

1866-tól a Csengery Antal vezette, a mezőgazdaság modernizációját gátló tőkehiányon enyhíteni kívánó Magyar Földhitelintézet titkára, majd a nyolcvanas években igazgatója lett. A Budapesti Szemle munkatársaként irodalmi, nyelvészeti és történelmi témákon kívül jogi tanulmányokat írt. A hazai szerzői jog első kidolgozója, valamint a Sajtóesküdtszék tagja volt.

Fő művét, A délibábok hőse című verses regényét a Kisfaludy Társaság 1872-es pályázatára nyújtotta be – névtelenül . A pályázatnyertes mű főszereplője, Hűbele Balázs neve szállóige lett a köznyelvben. A műben tűpontosan fogalmazta meg a hazai gründolási láz mögötti pénzügyi hátteret:

„Külföldi tőkék jőnek forgalomba,
Franc, belga, ángol meg se kérdezi
Kinek, mi célra, mily pénz s mennyi kell; –
Szilárd s korlátlan a magyar hitel.”

Belekóstolt a politikába, de a nagyszalontai választókerület országgyűlési képviselőjeként csak rövid ideig tartott aktívnak nem nevezhető pályája.

Az irodalmi tevékenység inkább hobbi volt számára. Apja hagyatékát gondozta, rendezte sajtó alá. Ő adta ki az Őszikéket és Arany János levelezését is. Apja tiszteletére fennmaradt kézirataiból és tárgyaiból emlékszobát hozott létre.

Arany László 54 éves korában tífuszban hunyt el Budapesten. Életműve, a mesegyűjtemény, a műfordítások és más szépirodalmi művek, valamint a tanulmányok öt kötetet tesznek ki .

Garami Erika

Illusztrációk:

-1897 (Wikipédia)

–A délibábok hőse, 1872

–Eredeti népmesék, 1872

-Végrendelete, VII.8.d 1898 052

-Haszonbérleti szerződés, Arany László mint bérbeadó, VII.168.a. 1875 0042, 1. p.

-A szerződés 6. oldala aláírásával

-Cégszerű (második helyi) aláírása a Magyar Földhitelintézet nevében, VII.168.a 1877 0326