A Levéltári egyperces a Centrál kávéházban folytatja a budapesti kávéházi barangolásokat.
Ullmann Lajos a belvárosi Egyetem utca 1. számú szabálytalan alakú telek tulajdonosa, „a számos rendelkezésére állott terv közül”, nehezen tudta eldönteni melyiket válassza. Az Ullmann-házként ismert négyemeletes, belsőudvaros eklektikus bérház végül – a Gresham-palota megálmodója – Quittner Zsigmond tervei alapján épült meg. Már az eredeti alaprajzon is kávéház foglalta el a földszintet, amely 1887-ben nyílt meg. Büféjét is Quittner tervezte.
A többi nagy pesti kávéházhoz hasonlóan az éjjel-nappal nyitvatartó Centrál (Központi) is szellemi központtá vált. Kiss József irányításával itt alakult meg „A Hét” irodalmi és művészeti hetilap, amelyet a szomszédos Athenaeum Nyomdában nyomtak. Gyakori vendég volt a Centrálban Mikszáth Kálmán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, illetve később Molnár Ferenc, Osvát Ernő, Fenyő Miksa, de a Nyugat írói és költői is tanyáztak itt egy ideig, mielőtt átköltöztek a New York kávéházba, ahonnan 1920-ban tértek vissza a Centrálba. 1936-ban itt alakult meg a magyar írónőket tömörítő Kaffka Margit Társaság. Tudósok, művészek is látogatták a Centrált és nem hiányzott a szegény, fiatal íróknak hitelező főpincér sem.
A második világháború után az irodalmi élet újabb generációjának törzshelyévé vált, és itt született meg a Magyarok és az Újhold folyóirat. Majd eszpresszóvá alakították, azonban 1949-ben ezt is bezárták, és helyére a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat költözött, de nem sokáig, mert a földalattit építő vállalat üzemi étkezdéje és kultúrotthona vette át a területet, mielőtt 1965-től az ELTE diákklubjaként Eötvös-klub néven született újjá. A ’90-as évek elején – akkor sikertelen – mozgalom indult a kávéház újranyitása érdekében. Játékterem nyílt 1993-ban az egykor nagynevű kávéházi termekben. 2000-ben azonban megnyitotta kapuit a helyreállított nagykávéház. Berendezése, a falain elhelyezett képek és szövegek a korábbi aranykort idézik.
Garami Erika
Illusztrációk:
– Épító Ipar 1888, 597. p.
– Földszinti alaprajz a kávéház helyiségeivel. Épító Ipar 1888, 599. p.
– Telekkönyvi betét Ullmann Lajos nevével, 1883, BFL XV.37.c 275 24017
– Eötvös Klub, 1972 Fortepan 138807
– Budapest MSZMP VB BFL XXXV.1.a.4. 368. őe. 1972 39. p.
– 1978 Fortepan/Gali 151606
– Budapest MSZMP VB BFL XXXV.1.a.4 755. őe. 1987 633. p.
