Levéltári egyperces 2025/13. Bartók Béla és Budapest

1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. 18 évesen nyert felvételt a pesti Zeneakadémiára, ahol a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte el. Kezdetben zongoristaként aratott sikert, majd elindult népdalgyűjtő és alkotó korszaka. Budapesten 1909-ben kötött házasságot első, 1923-ban második feleségével.

1911-től kilenc éven át a ma már Budapesthez tartozó Rákoshegyen élt és alkotott. A budapesti Operaház 1917-ben A fából faragott királyfit, egy évvel később A kékszakállú herceg várát mutatta be. Budapest egyesítésének 50. évfordulójára a székesfőváros zeneművet rendelt tőle, amely a Táncszvit címet kapta.

Utolsó budapesti lakhelye a II. kerületi Csalán utcában ma a Bartók Béla Emlékház, kiállítások, előadások, filmvetítések és koncertek helyszíne. A kertben Varga Imre Bartók szobra köszönti a látogatókat.

Bartók Budapesten 1940 októberében lépett fel utoljára. Napokkal később az USA-ba utazott hosszabb időre. Bár tervezte, többé nem tért vissza Magyarországra, viszont megmaradt magyar állampolgárnak. Hamvai közel négy évtized után érkeztek haza. Bartók és családjának síremléke a Farkasréti temetőben Borsos Miklós alkotása.

Világszerte számos emléktábla, szobor, köztér tiszteleg a zeneszerző előtt. Budapesten még halála évében több utat és utcát neveztek el róla. Beck András Bartók mellszobra a Városligetből került a margitszigeti Művészsétányra. A Feneketlen-tó partján, a Bartók Béla út felé eső oldalon található Somogyi József 1981-ben, Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából felállított alkotása. Szintén a centenárium alkalmából került Laborcz Ferenc Cantata profana/Bartók emlékforrás című relief és falikút kompozíciója a Ferihegyi útra, amely korábban a Ferihegyi Úti Általános Iskola udvarát díszítette.

1966-ban vette fel nevét a „konzi”, Magyarország legrégibb középfokú zeneoktatási intézménye, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium.

Portréjával jelent meg 1983-ban az első (zöld) 1000 forintos bankjegy. Érdekessége, hogy a portrét fiáról mintázta a tervezőművész.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Síremléke a Farkasréti temetőben. Borsos Miklós műve (Wikipédia)

-Somogyi József szobra a Feneketlen tónál (Wikipédia)

-Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, az egykori Nagymező utcai községi polgári fiú iskola, Klösz György fotója, BFL XV.19.d 1.07 081

-Egy XVII. kerületi zeneiskola kéri, hogy Bartók nevét vehessék fel, Budapest Főváros Tanácsa üléseinek jegyzőkönyve, 1975. BFL XXIII.102.a.1. 156

-1000 forintos bankjegy előoldal, 1983. Tervező: Vagyóczky Károly (Wikipédia)

-Fia, Ifj. Bartók Béla portréja, 1980 BFL XXIX.1753.b 1980 05418