2025. október 1-jén felújítás miatt több évre bezár a 107 éves Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda.
A Gellért-hegyi termális karsztvizek több mai fürdőhöz szolgáltatják a gyógyhatású melegvizet. A Gellért-, korábbi nevén Sáros fürdőhöz számos történet és legenda fűződik. Arról maradt fenn feljegyzés, hogy a 13. században kórház épült a gyógyító iszapos forrás fölé. Az viszont már a legendák körében tartozik, miszerint Árpád-házi Szent Erzsébet leprásokat mosdatott volna itt. A királylányt ugyanis kicsi gyermekkorában német földre vitték, és ott élte le életét.
Sokáig a város szélének minősült a terület, a fürdőt is a szegényebb néprétegek látogatták. 1894-ben a Ferenc József (ma Szabadság) híd budai hídfőjének kialakításakor lebontották az akkori fürdőépületet. 1902-ben a főváros megszerezte a területet. Az új fürdő építésére nyilvános tervpályázatot írtak ki. A két legjobb terv, Sterk Izidor és a Sebestyén Artúr–Hegedűs Ármin építészpáros pályaműve között azonban nem tudott a zsűri dönteni, ezért mindhárom építészt felkérték a fürdő felépítésére – terveik összehangolása mellett. Az építkezésen még orosz hadifoglyok is dolgoztak. Az átadásra az első világháború vége felé, 1918 szeptemberében került sor. Hamarosan a Gellért Szálló – a fürdővel együtt – a történelmi események középpontjába sodródott. Először a román hadsereg, majd Horthy Miklós foglalta el.
Első virágkorát a fürdő a két világháború között élte: magasrangú politikusok (pl. a Horthy család tagjai, Klebelsberg Kúnó), művészek (pl. Tolnay Klári, Perczel Zita, Turay Ida, Kabos Gyula) rendszeres látogatói voltak, de gyakran járt itt Habsburg Auguszta főhercegnő is. Karinthy Frigyesnek pedig még törzsnyugágya is volt! Híres volt konyhájáról is, amit Gundelék vittek. Télikertje és golfpályája igazi fürdős újításoknak adta át a helyét. Így 1927-ben üzemelték be Budapest három hullámfürdőjének egyikét. Az eredeti gépészet ipari műemlék, de ma is működik. A szecessziós épület a főváros egyik ikonikus műemléke.
Garami Erika
Illusztrációk:
-A bejárat, 1960 Fortepan/Bauer Sándor 113595
-A hullámmedence, 1928 Fortepan/Album020 136014
-A Gellért hegy, lábánál a Sáros fürdő, 1894, BFL.XV.19.d.1.07.129
-A Duna túlpartján a Sáros fürdő, jobbra a Gellért-hegy, 1900 körül, BFL.XV.19.d.1.08.089
-Látkép a Gellért fürdővel, BFL XV.17.i.1 PM159
-A kazánház terve a régi fürdőhöz, 1870, Építész: Pospischil József, BFL XV.17.a.302 – 846.
-Sáros fürdő átalakítási terv, 1825, BFL XV.16.a.206/13
-Fellebbezések a fővárosnál az építkezés idején, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei. 1914. március 18.
