Levéltári egyperces 2025/35. Az Országház épülete

1902. október 8-án adták át Steindl Imre remekművét, az Országházat.

Állandó országház építéséről az 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett. Tervezésére pályázatot írtak ki, amelyet 19 pályázó közül Steindl Imre nyert meg. A Fővárosi Tanács 1884. október 9-én hagyta jóvá az országház terveit. Az építkezés a következő évben kezdődött az akkori Tömő (ma Kossuth Lajos) téren, amely a szabályozási tervének részeként épült ki, és ahol az államigazgatás több fontos épülete is helyet kapott.

1894. május 5-én tartották a bokrétaünnepet. A millenniumi ünnepségekre csak a főbejárat, a díszlépcső és a kupolaterem készült el, így a tervezett díszülés is elmaradt. A 268 méter hosszú, középtengelyénél 123 méter széles épület legmagasabb pontja is a honfoglalás évfordulójára utal: 96 méter magas.

Steindl eredeti tervén a hossztengely kissé megtörve a Duna vonalát követte, de később ő maga tett javaslatot a tengely kiegyenesítésére. Lotz Károllyal 1894 novemberében kötöttek szerződést a díszlépcsőház mennyezetének festésére. A két 7,9 x 4,6 méteres temperafestmény témája a törvényhozás apoteózisa, míg a kettő között elhelyezkedő 3,4 x 4,6 méteres kép Magyarország címerét ábrázolja. A legnagyobb méretű (13,5 x 4,5 m) műalkotás Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című festménye, amelyet az országház képviselőházi üléstermébe rendeltek meg a festőtől. A mű 1894 februárjában készült el, ám az épület nem. Ezért a képet a Magyar Nemzeti Múzeumban, a főrendiház üléseinek helyet adó díszterembe vitték. Steindl szerint a mű nem illett az új parlamenti épületbe, így a Szépművészeti Múzeumba helyezték át. 1926-ban került végül eredetileg tervezett helyére, a képviselőházi helyiségek egyikébe, amely 1956 óta a parlament Munkácsy-termeként ismert.

Róth Miksát és a Forgó és Társa céget bízták meg a reprezentatív terek színes ólomüvegablakainak elkészítésével. A kivitelezéskor a gótikus stílus hatásának megteremtése mellett igyekeztek a kor fényigényét is figyelembe venni.

Az átadás napját a tervező már nem érte meg, öt héttel előtte elhunyt.

Garami Erika

Illusztrációk: válogatás a BFL Főfotó-gyűjteményéből (BFL XXIX.1753.b)
1968, 01650, 1974, 07503, 1961, 00402, makett, 1969, 14985, 1970, 10008, 1974, 02328, 1983, 03705