Jókai első pesti otthona a Dohány (akkor Fűzfa) utcai Schiller-házban volt, amit a Petőfi-házaspárral közösen bérelt. Többször költözött a városban, lakott többek között a Magyar, a Baross (akkor Stáció), a Bródy Sándor (akkor Sándor) utcában is.

1891-től elhunyt felesége, Laborfalvi Róza unokája, Jókai Róza és férje Feszty Árpád  házában lakott a Bajza utca – Kmetty utca sarkán. Az epreskerti villa előképei a velencei reneszánsz paloták. Az épületen mind a Jókay, mind a Feszty család címereit is ábrázolják. Feszty vázlatai alapján építész fivére, Gyula tervezte. A lakórészek – földszinten a Feszty-házaspár, az emeleten Jókai önálló lakása – mellett a társasági élet fogadására alkalmas tereket alakítottak ki. A lakrészeket árkád kötötte össze a műteremtömbbel. A Jókai–Feszty-villa adott otthont a város egyik legnépszerűbb művészeti szalonjának. Fénykorát az 1890-es évek közepén élte. Itt tartották Jókai 50. írói jubileumát, majd 70. születésnapját. Nem hiányozhatott Jókai dolgozószobájából a tarokkasztal sem, sőt abból kettő is volt ott.

Jókai és Fesztyék kapcsolata megromlott amikor sikertelenül próbálták lebeszélni Jókait, hogy feleségül vegye Nagy Bellát. A 74 éves Jókai 20 éves feleségével az Erzsébet körút 44.-be költözött, ahol az író haláláig éltek. A félig üresen maradt villára 1905-ben az adósságok miatt végrehajtási jogot jegyeztek be.

Miután a Petőfi Irodalmi Társaság megvette az épületet, 1908-ban a Vágó-testérek magyaros szecessziós stílusban építették át a villát középületté. A következő évben Jókai egykori lakóhelyén nyílt meg a Petőfi-ház, amelyben Petőfi-relikviák mellett a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtató nyomdagépet először szemlélhette meg a nagyközönség. A kiskörösi szoba a költő szülőházát idézte. Az emeleten Jókainak szenteltek egy emlékszobát. A második világháborúban súlyosan megsérült épületet Kaesz Gyula tervei alapján építették újjá, ekkor bontották le a Vágó-fivérek által hozzáépített íves épületrészt. Az épületet azóta használta már több múzeum és egyetem is.

Garami Erika

Illusztrációk:

– A Jókai-Feszty-palota a Bajza utcában, 1925 Fortepan/Berecz 175050

-A palota 1890–1910 körül. FSZEK – Budapest Gyűjtemény bibFSZ01426188

-Emléktábla a Bajza utcai épületen, 1935 Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 39545

-Petőfi kiállítás a villában, 1936 Fortepan/Lőrincze Judit 24558

-Jókai dolgozószobájában az 1890-es évek végén (Wikipédia)