Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de az események fordultával egy hónap után hazament Nagyszalontára. Az ötvenes években többször – bár nem túl gyakran – látogatott a fővárosba, hogy írókkal, szerkesztőkkel, kiadókkal találkozzon. Ilyenkor főleg szállodákban, például a Magyar Király fogadóban lakott.

Pesti élete akkor kezdődött, amikor 1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztségét. Elindította és közel két évig szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt. Első állandó szállását családjával együtt bérelte a Ferencvárosban, az Üllői út és Erkel utca sarkán álló házban az akkori Három Pipa utcában. Az utcáról verset is írt. Később néhány házzal arrébb költözött, az Üllői út 7. szám alá, ahonnan gyalog járt be „munkahelyére”, az akadémiára, mivel az akadémia épületében kialakított szolgálati lakást akkor másnak adták ki.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, majd rögtön rendes tagjai közé választotta. Hét évvel később az MTA titoknoka, mai szóval élve titkára, majd 1870-ben főtitkára lett. Főtitkárként már megillette a lakás az akadémia székházában. Egészségi állapotára való tekintettel többször kérte felmentését és fizetését sem vette fel ebben az időben. Kérték, hogy legalább a lakást használja továbbra is és fogadja el a tiszteletbeli főtitkári címet.

Pestet és Budapestet is több költeményében „megénekelte”. Az irodalom tankönyvekben is mindig szerepel, hogy kései éveiben szeretett a Margit-sziget tölgyfái alatt üldögélni, ahol a Toldi szerelmét és az Őszikék ciklust írta, de írt a Városligetről, a Józsefvárosról, a Margit hídról és a Duna-partról is.
Pesten 1882. október 22-én hunyt el tüdőgyulladásban. Állítólag néhány nappal korábban a Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg. Az akadémia előcsarnokából kísérték utolsó útjára a Fiumei úti sírkertbe.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Az Akadémia távlati terve. Ybl Miklós akvarellje, BFL XV.17.f.331.b. – 32/1

-Arany János utca, az MTA bérháza, BFL XV.19.d.1. 05. 164.

-Üllői út 7., ahol Arany 1864 és 1867 között lakott. BFL XV.17.b.312 – 692/1863

-Arany János síremléke, BFL XV.19.d.1. 07. 181.

-Arany János szobra a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, BFL XV.19.d.1. 07. 027.