1957. március 7-én tartották az első modern lottósorsolást Budapesten, de a lottó magyarországi története Mária Terézia korára, 1763-ra nyúlik vissza.

Részben az állami bevételek növelésére, részben a lakosság hangulatának javítására elevenítették fel a „sorsjátékot”. 1957. január 17-én Kossa István pénzügyminiszter az OTP-t bízta meg a lottózás megszervezésével. Február közepén kezdték el az első szelvények árusítását. A 3 forint 30 filléres ár 22 évig változatlan maradt. A befolyt összeg 40% a költségvetésbe, 60% pedig a nyereményalapba került.

90 számból 5-öt kell eltalálni, és már a kéttalálatos is garantáltan fizet. Az első öttalálatos szelvény akkor igen magas összeget ért: 855.000 forintot vihetett haza a szerencsés nyertes. A játék hamar népszerű lett, már első héten százezer szelvényt értékesítettek.

Több mint húsz évig havi tárgynyeremény-sorsolásokon is részt vettek a szelvények. A legvonzóbb nyeremények az öröklakások voltak. Külön erre a célra építették meg az ún. lottóházakat a Margit körúton, a Frankel Leó utcában, a Flórián téren, a Múzeum körúton, az Üllői úton, a Baross téren, illetve vidéki városokban. Lehetett nyerni családi házakat, valamint nyaralókat Balatonalmádiban, a Lottó-telepen. Az ingatlanokon kívül gépkocsik és kisebb értékű tárgyak, háztartási  eszközök megnyerésének lehetősége is szelvényvásárlásra csábította a lakosságot. A Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán álló Lottó Áruház kirakatában várták szerencsés tulajdonosaikat a televíziók, lemezjátszók, kávéfőzők és asztali lámpák. Olyan vásárlási utalvány is szerepelt a nyeremények között, amelyeket kifejezetten a Lottó Áruházban lehetett beváltani. A játék kabalafigurája, Lottó Ottó csokifigura formájában is megjelent, egy üdítőital pedig a Lottóka nevet kapta.

Kritikusai is voltak a lottónak. 1968-ban például az MSZMP Budapesti Pártbizottságának egyik kerületi vezetői ülésen hangzott el, hogy a lottó a modern élet ópiuma, és a „szocialista erkölccsel szemben álló”. Összességében a lottó népszerűsége töretlen maradt a kilencvenes évek elejéig, amikor új játékok és sorsjegyek jelentek meg a piacon.
Garami Erika

Illusztrációk:

-Lottóház, Mártírok útja (Margit körút) 27., 1956–61 körül, BFL_XV_19_c_11_1384
-Ismeretlen helyszín, BFL_XV_19_c_11_2161
-Ismeretlen helyszín, BFL_XV_19_c_11_2171
-Lottó Áruház, BFL_XV_19_c_11_1242
-Lottó Áruház, BFL_XV_19_c_11_1249
-Lottózó a Thököly út–Szinva utca sarkán, BFL_XV_19_c_11_0375