Mit keres egy kecskeméti ház a fővárosban? Hogyan lehet, hogy egy városnak egy másik városban nemcsak telke, de bérháza is található?

A földesúri kiváltságokat szerző alföldi mezővárosok, köztük Kecskemét is, a török korban elnéptelenedett puszták és más birtokok megszerzésére törekedtek, hogy azok segítéségével megőrizhessék versenyképességüket és függetlenségüket. Kecskemét még a 18. században vásárolta meg a mindenkor értékesnek számító belvárosi, Veres Pálné utca 9. alatti telket, amelyen valaha kórház állt, s azt Pest városa – a saját területén belül – bérelte Kecskeméttől egészen 1785-ig, a Rókus-kórház felépítéséig.

Az 1860-as években merült fel, hogy az állagában leromlott régi épület helyett egy újat emeljenek. Nagy Lajos, Kecskemét polgármestere 1867-től ostromolta építési tárgyú beadványokkal Pest város tanácsát. Először Ybl Miklós foglalkozott a tervezéssel, majd a megbízás hamarosan két fiatal építészhez, Lechner Ödönhöz és Pártos Gyulához került az ő támogatásával. Ebben szerepet játszott, hogy 1870-ben megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely új építési vonalat határozott meg Ybl tervéhez képest. Az építkezés Dötzer Ferenc építőmester közreműködésével zajlott 1872–1874-ben, hellenizáló neoreneszánsz stílusban.

Kecskemét város pesti bérháza kivételes a korabeli épületek között, homlokzatát egészalakos figurák, Kunst József és Dienert Ferenc szobrászok munkái díszítik. A szobrok a nemzeti történelmet és a kecskeméti panteont egyszerre jelenítik meg, a 12 történeti alak között Hunyadi János és Mátyás, I. Rákóczi György, Koháry István mellett a honfoglaló vezérek és Katona József is feltűnnek. (A vérszerződés helyszíneként számon tartott Pusztaszer ekkoriban Kecskemét birtoka volt.)

A város az épületet tőkeként forgatta: ha kellett, jelzáloggal terhelték, de közben a bérbevételek jövedelmet is jelentettek. 1909-ben azonban a város eladta az épületet a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesületnek. Az egyesület 1913-ban adta tovább Matlekovits Sándornak és nejének, Szuk Rózának.

Brunner Attila

Illusztrációk:

Kecskemét város pesti bérháza, Klösz György felvétele. (Budapest Főváros Levéltára)

Telekkönyvi betét tulajdoni lapjának részlete Kecskemét város tulajdonlásának jelzésével és az eladás részleteivel. (Budapest Főváros Levéltára)