1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar. Bár nevét sokan a telefonhálózat feltalálójaként ismerik, ezt hiteles források nem támasztják alá. Viszont a világszerte telefonáláskor használt „halló” szó Edison visszaemlékezése szerint is a telefon tesztelésekor elhangzó, Puskás által használt „hallom” szóból ered.

Puskás önálló találmánya és szabadalma a telefonhírmondó. 1893. február 15-én a belvárosi Magyar utca 6. számú házból szólalt meg az első rendszeres vezetékes műsorközvetítés. Célja a gyors hírszolgáltatás volt. A közérdekű hírek, az időjárás, a pontos idő bemondása mellett szépirodalom és élő zenei műsorok is szerepeltek a programjában. A tőzsdei árfolyamokat naponta háromszor mondták be. Az Operaházba és a Népszínházba mikrofonokat telepítettek, amely lehetővé tette esténként az élő közvetítéseket. Idővel bővült a bekapcsolt színházak köre, de néha éttermek és kávéházak zenés műsoraiból is közvetítettek. A hírközlés és a szórakoztatás mellett angol, francia és olasz nyelvórákat is hallgathattak az előfizetők. Népszerűsége nőtt, hamarosan bővíteni kellett a szerkesztőséget.

A telefonhírmondó telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány volt. Egyetlen mikrofonba olvasták a híreket, amely egyidejűleg számos előfizető hallgathatott. Kizárólag előfizetők hallgathatták a telefonhírmondó híreit, mivel a posta telefonhálózatának vezetékeit használták. Az előfizetőknek a központtól kellett a kapcsolást kérni, ami  lassú és nehézkes volt, ezért szükségessé vált  önálló vezetékhálózat kiépítése, amelyet a házak falán vezetett légvezetékekkel oldottak meg.

A telefonhírmondó – amelyet telefonújságnak is neveztek –  jelentősége a telefonközpontnál nagyobb, mert ez volt az első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg. A rádió, sőt az internet előfutárának is tekintik. A feltaláló a telefonhírmondó sikerét nem élte meg, mivel az üzembe helyezés után néhány héttel 48 évesen szívroham következtében elhunyt. A csak Budapesten működő szolgáltatás 1943-ban szűnt meg.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Kandó László festménye (Wikipédia)
–Pesti Hírlap, 1895. október 27. 22. p.
–Magyar Rádió Ujság, 1928. október 28. 19. p.
-Társasági szerződés, BFL VII.175 1885 -0875
-Egyezség, BFL VII.173.a 1892 1410
-Egyezség, BFL VII.185 1887 2739
-Kölcsönszerződés, BFL VII.170 1885 0365
–Budapesti Hírlap, 1893. február 16. 3. p.