Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik gyakran idézett helyszíne az Újépület, a Neugebäude, amelynek egyik északi udvarán, ahol most a Batthyány örökmécses áll, végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án. Az már kevésbé ismert, hogy az épület több ponton is kapcsolódik a forradalomhoz.

A Lipótváros északi szélén álló, hatalmas katonai célú épülettömb építését II. József rendelte el. Kivitelezése 1786-ban kezdődött Isidore Canevale tervei alapján, Hild János vezetésével. Fia, József kezdő építészként segédkezett neki. 10.000 négyszögölnyi zárt udvarán kocsiversenyeket is tartottak, később pedig az első hazai atlétikai bajnokságot is itt rendezték. A négyszögletes, dísztelen, erődszerű építmény első börtönlakói francia tisztek voltak a napóleoni háború idején.

1848-ban Petőfi, mint kiképzőtiszt itt gyakorlatoztatta az újoncokat. Az épület néhány helyiségét jelölték ki a Kossuth-bankók nyomtatására, de azokat a nyomdászok túl szűknek találták, ugyanis a nyomdagépek nem fértek volna be. Így a nyomdát a Károly-kaszárnyában, a mai Városháza épületében rendezték be.

A szabadságharc leverése után tömegesen zárták ide a felkelőket. Számos magyar és a magyar oldalon álló (például lengyel) raboskodott itt, többek között Noszlopy Gáspár, Madách Imre és Tyroler József is. Őt a forradalom papírpénzeinek tervezése miatt ítélték el. Batthyány után udvarán végezték ki Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd Perényi Zsigmondot, a felsőház másodelnökét is. Akiket nem tudtak elfogni a vezetők közül, azok nevével ellátott akasztófát állítottak és előtte folytatták le a bírósági eljárást, majd az akasztást, így Kossuth, Táncsics és Petőfi esetében is. Innen kapta gróf Andrássy Gyula a „szép akasztott” nevet.

A kiegyezés után keresték, hogyan lehetne teljesen kihasználni a kaszárnyaként működő épületmonstrumot. Ismét felmerült a nyomda ötlete, de kórházra vagy árvaházra is gondoltak. Végül az önkényuralom gyűlölt jelképét 1897–98-ban lebontották. A helyén kialakult tér és a környező utcák neve emlékeztetnek 1848–49-re: Szabadság tér, Honvéd, Aulich, Vécsey, Perczel Mór, Kiss Ernő és Október 6. utca.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Klösz György képe az Újépületről, BFL XV.19.d.1.08 049

-A nagyobbik udvar BFL XV.19.d.1.08 048

-A kisebbik udvar BFL XV.19.d.1.08 047

-Az I. pavilon BFL XV.19.d.1.08 050

-A III. pavilon BFL XV.19.d.1.08 051

-Reitter Ferenc megvalósulatlan rendezési terve az Újépület helyére, 1872 k., BFL XV.16.b.224/87

.Lakóház, 1842, Lipótváros, Újépület tér BFL XV.17.b.311.9634/g

-Fogolytörzskönyv, Az utolsó lakhely: „új épületi laktanya katonaszolga” BFL VII.106. 1880 – 737

-Az Újépület az ott szolgálók lakóhelyéül szolgált. BFL VII.173.a. 1896 – 1583