Mit hagytak hátra? Az 56-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének kérdése. Beszélgetés Borbély Anikóval

Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag csupán az osztrák és jugoszláv jelentésekre, illetve a hazai kijelentőlapokra támaszkodik.

Az 1956. október 23-i forradalmi események után külföldre távozottak (disszidensek) vagyoni jogi helyzetének tisztázásáról két jelentősebb jogszabály rendelkezett. Az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet többek között a disszidens hátrahagyott vagyoni tulajdonjog megszerzését, illetve a külföldre távozott személlyel szembeni vagyoni igényeket szabályozta. A külföldre távozott személy vagyontárgyai automatikusan az államra szálltak abban az esetben, ha azokra jogosult személy nem volt, ha a jogosultak az igényüket határidőn belül nem jelentették, illetve a vagyontárgyak tulajdonjogáról lemondtak. Az 1/1957. (VI. 2.) P. M.-I. M. számú együttes rendelet az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedett. Előadásomban e két jogszabály mentén kiindulva a Budapest Főváros Levéltára II. Főosztályának őrizetében fellelhető Budapest Főváros Tanácsi iratai között, a szakigazgatási szervek állagában kerestem meg és írtam össze a disszidensekre vonatkozó iratokat Az iratok feldolgozása egy igen nagy lélegzetvételű munka, így ennek csak egy kezdeti, kiinduló fázisát kívánom mostani előadásomban bemutatni. Kitérek arra, milyen terjedelmű a Levéltárunkban fellelhető iratanyag, milyen irattípusok kerültek be egy adott disszidens aktájába, milyen további információkat tudhatunk meg az adott jogellenesen külföldre távozott személyről, amelyek további kutatásaimhoz, illetve fő célom, egy az 56-os fővárosi disszidáltakat vagyoni oldalról megközelítő (sok esetben a vagyontárgyakat listázó) forrásfeldolgozást tartalmazó összeírás, adatbázis készítéséhez járulnak hozzá.

Borbély Anikó levéltáros, 2010-ben történelem és elméleti nyelvészet szakon diplomázott a Debreceni Egyetemen. 2019 szeptemberében kezdett el dolgozni Budapest Főváros Levéltárában, mint gazdasági szakalkalmazott, majd 2022-től Levéltárosként először a IV. főosztályhoz, majd 2024-ben a II. főosztályhoz csatlakozott, itt a Tanácsi műszaki iratok egyik referenseként tevékenykedik. Szintén a tavalyi évtől kezdve pedig, a Kutatószolgálatot is segíti munkájával.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint
Hangmérnök: Holozsai Ádám

A beszélgetés meghallgatható Spotify és YouTube csatornáinkon.