Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak.

Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává dagadt frankhamisítás főpróbájának is tartják a néhány évvel korábbi csehszlovák korona hamisítást. A valuta a nem hivatalos szokol elnevezést a hátoldalon látható két sólyomról kapta. Magyar irredenta körök szervezték meg a fiatal csehszlovák állam első papírpénzei közül az 500 korona címlet hamisítását. A művelettel nem kisebb célt tűztek ki, mint a hamisítványok terítésével megingatni, és aláásni a fiatal Csehszlovák állam pénzügyeit, gazdaságát. A szervezés élén dr. Mészáros Gyula turkológus, néprajzkutató, egyetemi tanár állt. A kudarccal végződő akció messze túlmutatott egy pénzhamisítási ügyön. A Budapesten folytatott perek iratait levéltárunk őrzi.

Garami Erika az ELTE történelem–angol szakán végzett. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, majd a Postamúzeum muzeológusa. Doktori címét „Kossuth Lajos londoni bankókibocsátása és pere (1860–61)” címmel védte meg. A BFL-ben 2016 júliusa óta dolgozik, ahol az első években a topotéka gondozása volt a fő feladata. Kezdettől fogva a kutatószolgálat és a rendezvényszervező csapat tagja. 2021-től a BFL online felületeinek kezelője. 2022 márciusa óta rendszeresen jelentkezik a „Levéltári egypercesek” elnevezésű sorozat írásaival.

A beszélgetés meghallgatható YouTube és Spotify csatornáinkon.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint
Hangmérnök: Holozsai Ádám