Építészeti tervek

A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről tételszintű rekordok állnak rendelkezésre. A levéltár tervtárának különféle keresőfelületeken közzétett adatbázisaiban az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervtári irategyütteseinek összes tervlapja és a kapcsolódó iratanyag többsége is megtekinthető – a budaiak, az óbudaiak és az 1861 után készült pestiek leíró adatai kereshetőek is. Az 1873 utáni építési engedélyezési terveknek egyelőre csak egy kisebb részről áll rendelkezésre adatbázis. A BFL-ben őrzött legfontosabb építészhagyaték Ybl Miklós terveinek gyűjteménye – ennek digitális felvételekkel ellátott adatbázisában már szintén több felületen lehet keresését végezni.

A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről rendelkezésre állnak tételszintű rekordok. E rekordok az adott sorozat jellegétől függően vagy egy-egy tervezési feladatot, építkezést írnak le, vagy pedig egy adott ingatlanhoz kapcsolódó, hosszabb időszak során keletkezett terv- és iratanyagra vonatkoznak. A rekordok adattartalma igen eltérő lehet. Bizonyos sorozatoknál részletes leírást adnak a tervanyagról, másutt azonban csak annak alapadatait (az építmény megnevezését, a helyszín egykorú és mai címét, a terv keletkezés évét) tartalmazzák.

A Pest, Buda és Óbuda városokban az 1873-as városegyesítés előtt végzett építkezések tervanyaga teljes egészében digitalizálásra került, kizárólag e digitális másolatok kutathatók. A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán egyaránt a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk. Budán a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810–1827, 1832–1834) és a Szépítő és Építő Bizottmány (1850–1873) sorozataiban lelhetők fel. Pest esetében első helyen említendő a tanács mellett 1804-től tevékenykedő Pest Városi Szépítő Bizottmány, amelyet József nádor hozott létre a város fejlesztésére, szépítésének, rendezésének irányítására. Ennek helyébe 1861-től a Pest Városi Építő Bizottmány lépett. Óbudán 1861-ben jött létre a tanács szerveként, a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett. A Fővárosi Levéltár összes 1873 előttről származó tervrajza és a hozzájuk kapcsolódó iratanyag többsége elérhető a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, az Elektronikus Levéltári Portál Elektronikus iratok keresőjében, illetve a levéltári hierarchiába rendezve (a jelzetek ismeretében) áttekinthetők e keresőrendszer böngészőfelületén.

Buda és Óbuda városok tervei (XV.17.a és XV.17.c) megtalálhatók a Közgyűjteményi Portál Térképek és építészeti tervek adatbázisában. A tervek leíró adatai a BFL nyilvántartó rendszerében (Query) is szerepelnek. Az adatbázisban a tervek alábbi adataira lehetséges keresni: építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, az épület korabeli és mai címe, telekszáma, illetve helyrajzi száma. A tervek és a kapcsolódó iratok digitális felvételei – a Queryben fellelt jelzet alapján – az Elektronikus Levéltári Portálon is megtalálhatók. Az 1861 előtt Pesten végzett építkezések dokumentumai (XV.17.b.311 – Szépítő Bizottmány tervei) még nincsenek adatbázisban feldolgozva, a tervek digitális másolatai az egykorú segédletek alapján szintén az Elektronikus Levéltári Portálon kutathatók.

A Pest városában 1861 és 1873 között végzett építkezések terveit és a kapcsolódó iratanyagot (tervek: XV.17.b.312, iratok: IV.1305) feldolgozó adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető. Az adatbázis a Pest városi Építő Bizottmány működése során tárgyalt több mint 11 000 építési engedélyezési ügy adatait tartalmazza. Ehhez kapcsolódnak az időszakból fennmaradt közel 6000 tervrajz és a rájuk vonatkozó bizottmányi iratok digitális másolatai. Az évenként újrakezdődő számozással, folyószám/évszám rendben iktatott terv- és iratanyag a benyújtott engedélyezési tervet, engedélykérelmet, valamint a bizottmányi és a tanácsi végzést tartalmazza. Az engedélyezési tervek között bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, ideiglenes épületek és kisebb toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A leíró adatokban az építkezés helyszínének egykorú és mai címe és telek/helyrajzi száma, az építész és az építtető neve, valamint az építmény jellege szerint lehet keresni. A georeferált Építő Bizottmányi tervek a Közgyűjteményi Portálon térképes alkalmazás segítségével is kutathatók: Pest 1870-es évekbeli kataszteri jellegű térképén navigálva, illetve a topográfiai adatokra keresve az egyes telkekhez kapcsolódóan megjeleníthetővé válnak az oda engedélyezett építkezések adatai, valamint a tervek és iratok digitális felvételei.

A fővárosban a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában (XV.17.d.329) találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. Az irategyüttes egy adott épület eredeti építési tervein túl a későbbi átalakítások, bővítések, bontások, portálépítkezések stb. építészeti és tartószerkezeti terveit is tartalmazza. A Nagy-Budapest kialakításával a fővároshoz csatolt területekre vonatkozóan a tervtár csak 1950 után keletkezett terveket őriz, a korábbi építésügyi iratok – esetlegesen – az elődtelepülések iratai között lelhetők fel. Ezen irategyüttes adatbázisban való feldolgozása is megkezdődött, jelenleg az 5000–7500 helyrajzi számok közé eső tételeknek (kb. a Lágymányos, Gellérthegy, Vár, Krisztinaváros telkei) az adatai érhetők el – a történeti szempontból legfontosabb tervek digitális másolataival együtt. Az adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban  és a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában került közzétételre. Ezeken a keresőfelületeken egy ingatlan főbb építési fázisainak adatai külön-külön rekordokként jelennek meg, tehát egy épülethez jellemzően több rekord is tartozik. Az adatbázisban az építkezés helyszínének egykorú és mai címére, valamint helyrajzi számára, az építész, a kivitelező és az építtető nevére, továbbá az épület típusára lehet keresni. Az adatbázis rekordjai ezeken túl az adott építési fázisra vonatkozó engedélyiratok jelzeteit is tartalmazzák, amelyek alapján a kutatóteremben a tervekhez kapcsolódó közigazgatási iratok is kikérhetők.

Budapest Főváros Levéltára őrzi a 19. század második fele meghatározó hazai építésze, Ybl Miklós (1814–1891) terveinek gyűjteményét, amely az ország legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a Levéltári iratgyűjteményekben , a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében  egyaránt elérhető adatbázis az Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírását adja. Az adatbázis a tervanyag legnagyobb részéről digitális felvételeket is tartalmaz, ez alól csak azok a tervek kivételek, amelyek digitalizálása technikai okokból nem volt megoldható. Az adatbázis minden egyes tervrajzról részletes leírást ad, tartalmazza egyrészt az adott lap összes leíró adatát (felirat, szignó, méret, anyag, technika), a tárgy, a helyszín, a készítési idő és az adott építkezéshez kötődő személyek meghatározását, valamint a legfontosabb szakirodalmi adatokat is. Érdeklődőknek ajánljuk az Ybl Miklós virtuális archívumot is.