Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal foglalkozik. A témához kapcsolódó tanulmányok a 2017-ben megrendezett „Város – liget – köztér – szórakozás” című hatodik magyar várostörténeti konferencián hangzottak el.
A nyilvános terek használatának vizsgálata az 1990-es évek óta áll a történészek érdeklődésének középpontjába. Könyvek, tanulmányok sokasága foglalkozott és foglalkozik a városi terek szimbolikus és rituális használatával, a terek átalakulásaival és ennek kapcsán a térért folyó versengés hatalmi, politikai aspektusaival. Az egyes konkrét városi terek ilyenfajta megjelenítésének, kutatásának számos előnye van. Lehetőséget ad a várostervezés, az építészet, a társadalom és a társadalmi gyakorlatok együttes tanulmányozására, valamint lehetővé teszi, hogy egy adott teret, közteret a hétköznapi helyzetekben és kivételes események alkalmával egyaránt vizsgálni lehessen.
A 19. századtól kezdve minden politikai entitás – birodalmak, dinasztiák, nemzetek stb. – törekedett arra, hogy a városi teret saját önreprezentációjának céljaira használja fel. A hatalmi törekvéseket kifejező téralakítás és az ezekre adott társadalmi válaszok azonban a témának csak az egyik vetületét jelentik. A térért való küzdelem a városi társadalom különböző csoportjai, közösségei, a különböző térhasználati módok és igények között akkor is zajlik a mindennapokban, amikor ez éppen nem nyilvánul meg látványos konfliktusokban és szimbolikus gesztusokban. További megközelítési lehetőséget jelent a nyilvános városi térben/térről szerzett személyes élményanyag vizsgálata, valamint ennek szerepe az identitás formálódásában.
A kötet a Műhely rovatban megjelent írásokkal, a Kárpát-medencei várostörténet 2018. évi bibliográfiájával, végül a friss hazai és külföldi várostörténeti termést elemző recenziókkal egészül ki.
A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
