URBS - Magyar várostörténeti évkönyv IX.

2016. február 19.
urbs_ix.jpg
Ára: 
2500 Ft
Kiadás éve: 
2014
Szerkesztő(k) neve: 
Kenyeres István

Tisztelt Megrendelőnk!

A levéltár kiadványait kétféleképpen tudjuk Önhöz eljuttatni

  • személyes átvétel útján
  • postán

Kérjük, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót a megrendelés menetéről.

Postai úton

Postai kézbesítés esetén kérjük, hogy utalja át a levéltár bankszámlaszámára a megrendelni kívánt kiadvány(ok) árát + 1560 Ft postaköltséget. Amennyiben több kiadványt rendel, munkatársunk értesíti a postaköltség összegéről.

Budapest Főváros Levéltára bankszámlaszáma: 11784009-15490737 (OTP)

A megrendelő e-mail és a megrendelt kiadvány(ok) ellenértékének beérkezését követően intézményünk postára adja az elektronikus levélben szereplő címre a csomagot.

 

Személyes átvétel útján

A kiadványok személyesen átvehetők és megvásárolhatók
Budapest Főváros Levéltára Titkárságán, munkanapokon, 9.00 és 16.00 óra között.

A Titkárság elérhetőségei:     
1139 Budapest Teve utca 3–5.
V. emelet
Tel.: +36-1-298-7517
E-mail: titkarsag@bparchiv.hu

 

A kötet megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap támogattta. Digitális formában a Hungaricana közgyűjteményi portálon itt érhető el.

Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés és normaszegés a városi életben címmel.
A társadalmi konfliktusokban általában lényeges szerepet játszik a normák megszegése, megkérdőjelezése, illetve az eltérő normarendszerek összeütközése. A történetírásban a forrásadottságok miatt, azaz annak a körülménynek köszönhetően, hogy sokkal gyakrabban keletkeztek és maradtak fenn iratok a normaszegőnek vagy egyenesen deviánsnak minősített viselkedésről, mint a normakövetőről, mindig is szokásos volt a normaszegők cselekedeteinek kortárs megítéléséből és/vagy szankcionálásából kiindulva rekonstruálni azt, hogy mi lehetett maga a norma. Manapság pedig, amikor a normák létezése és azok elfogadottságának mértéke kérdésessé kezd válni, egyre inkább a történészek érdeklődésének középpontjába kerülnek azok a kérdések, hogy miképpen keletkeznek a normák, a társadalmi cselekvők hogyan tettek kísérletet ezek megváltoztatására, milyen esetekben lehettek sikeresek, illetve maradtak sikertelenek, milyen konfliktusok kísérték mindezeket a küzdelmeket, és egyáltalán hogyan kellene felfognunk a normák és a cselekvések világa közötti dinamikusan változó viszonyrendszert.
E kérdések vizsgálatához egy körülhatárolható városi közösség, illetve a konkrét városi tér megfelelő terepként kínálkozik. A városok ugyanakkor mint önkormányzattal rendelkező, meghatározott keretek között jogalkotó és jogalkalmazó hatalommal bíró testületek is szerepet játszanak a normák alkotásában és alakításában. A helyi társadalom jellegéről, a közösség nyitottabb vagy zártabb voltáról, befogadó vagy kirekesztő attitűdjéről, újítások iránti fogékonyságáról vagy ellenszenvéről ugyancsak sokat elárul, hogy mely magatartásokat tekintik normaszegőnek, és ezekre hogyan reagálnak. A konferencián mintegy 35 referátum tág időbeli és tematikai keretben, változatos forrásanyagon keresztüljárta körül ezeket a kérdéseket. Reményeink szerint még lesz alkalmunk visszatérni a témához.

Megrendelés