Tanulmányok
A levéltár szerepe a történelemoktatásban In Iskolakultúra, 1997. 10. sz. 96–99.
„Über die Wienerinnen Susanna und Anna-Maria”. Frauenhaus am Tiefer Graben? In Collegium Hungaricum-Studien, 2002, 49–61 p.
”Hogy bécsi virág juta eszemben”. Frauenhaus a bécsi Tiefer Grabenen? In Szentmártoni Szabó Géza szerk. Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete, Budapest, 2002, Universitas, 282–290 p.
Egy császári látogatás utóélete. I. Lipót Pottendorfban 1668. In Fons. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére, 2002. 345–358 p.
Nádasdy István európai tanulmányútja (1669–1670). A kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In G. Etényi Nóra, Horn Ildikó szerk. „Idővel paloták“. Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Budapest, 2005, Balassi, 192–214 p.
Gróf Nádasdy Ferenc országbíró politikusi pályaképe, 1655–1666. Doktori disszertáció. Budapest 2005.
Nádasdy III. Ferenc országbírói kinevezése. Adalékok az 1655. évi országgyűlés történetéhez. In Erdélyi Gabriella, Tusor Péter szerk. „Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára.” CD-ROM. Budapest, 2007, MTA
Egy ír szerzetes közvetítő szerepe a bécsi udvarban. Donellan és Nádasdy. In G. Etényi Nóra, Horn Ildikó szerk. „Portré és imázs“. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Budapest, 2008, L’Harmattan, 163–170 p.
A Wesselényi-összeesküvés, 1671. In Magyar Történelmi Archívum, Budapest, 2010/1, Archív Kiadó.
Die ungarische Magnatenverschwörung, 1671. In Österreich Edition, Wien, 2010/1, Archiv Verlag.
Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. In Századok, 2010. 4. sz. 853–872 p.
Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György. In Századok, 2012. 5. sz. 1161–1188. p.
Kardinal Mindszenty in der österreichischen Presse. In Csaba Szabó Hrsg.: József Kardinal Mindszenty in Wien, 1971–1975. Wien, 2012, Institut für ungarische Geschichtsforschung in Wien, 115-132. p.
Der Friede von Eisenburg 1664 und seine Auswirkung auf die Positionierung der ungarischen politischen Elite. In Arno Strohmeyer, Norbert Spannenberger Hrsg: Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen. Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Stuttgart, 2013. 185–195. p. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Europas, 45).
Graf Franz III. Nádasdy und der Wiener Hof. In Anna Fundárková et al. Hrsg.: Die weltliche und kirchliche Elite aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am Wiener Kaiserhof im 16.–17. Jahrhundert. Wien, 2013